Végtelenül primitív és mérhetetlenül ízléstelen, Jézus kereszthalálával „viccelődő” és az országos tisztifőorvost, Müller Cecíliát kigúnyoló grafika jelent meg tavaly áprilisban a Népszava politikai napilapban. Akkor minden jó ízlésű ember azt gondolta, hogy a lap és a karikatúra alkotója átlépett egy határt, ami nem maradhat szó nélkül.
Dr. Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese megtette azt, ami ilyen esetben elvárható: jogi úton próbált érvényt szerezni véleményének. Idén januárban viszont elveszítette a pert a lap ellen. A bírónő, Gál Zsófia Lívia azzal utasította el a keresetet, hogy a karikatúra nem sértő, hanem „jópofa”, amelyet egy átlag magyar állampolgár – úgymond – viccként fog fel. A bírónő még csak azt sem engedte meg, hogy a politikus – aki egyébként az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának elnöke – felszólaljon a tárgyaláson.
Teljesen szürreális, a kommunista időket idéző jelenetek zajlottak le – nyilatkozta Vejkey a perről, majd hozzátette, hogy teljesen érthetetlen, ami történt. Még a statáriális bíróság is megadja a vádlottnak a lehetőséget, hogy az utolsó szó jogán mondjon valamit. A bírói testületben alighanem érezhették, hogy túllőttek a célon, mert két hónapos mély hallgatás után újabb írásbeli indoklással álltak elő. (Vajon min gondolkodtak ennyit?)
A Fővárosi Törvényszék két újabb, mondvacsinált indokot fűzött a korábban megküldött írásbeli ítéletéhez – írta az ügy felperese a Vasárnap.hu szerkesztőségének. Ebből idézünk néhány gondolatot:
„Az írásbeli ítéletben a bírónő kifejtette még azt is, hogy azért utasítja el a keresztény közösségünk védelme jogcímet, mert ha letakarja a Jézus-karikatúráról azt a szöveget, hogy »Alapbetegsége függőséget okozott«, továbbá az egyéb képi ábrázolást, és kizárólag a megfeszített Krisztust nézi, akkor ez szerinte nem más, mint egy konvencionális Jézus-ábrázolás! A bírónő szinte nekem szegezi a kérdést, mi bajom hát a karikatúrával? Mi a baja a keresztény közösségnek vele?
Nos, »kedves« bírónő (…) az ön szemléletével az a bajunk, hogy a tények felét tudatosan letakarva állapította meg a tényállást. Súlyos szakmai hiba csupán a tények felét figyelembe venni! Ezen hatalmas szakmai hibát még tovább fokozza bírónő akkor, amikor teljesen szürreálisan az ítélet indoklásában engem, mint felperest vádol azzal, hogy a perbeli keresetem szélsőséges, bántó és megalázó, mert keresztényként kritikával mertem illetni a rajzot és annak készítőjét, és azért is, mert kimondtam az igazat, vagyis azt, hogy ez a gúnyrajz Krisztus-gyalázó és blaszfémikus!
(…) Felháborítónak tartom, hogy a bírónő azért von felelősségre, mert állampolgári jogomat gyakorolva kiálltam keresztény közösségünk védelmében, és visszautasítottam a Jézus Krisztust gyalázó gúnyrajzot! Felháborító, hogy a bíróság egyenlővé teszi a jogáért kiálló állampolgárt azzal, aki a deliktumot elköveti, mondván, hogy miképpen a Népszavának tűrnie kell, hogy én a karikatúrát istengyalázásnak minősítem, úgy nekem is tűrnöm kell, hogy a Népszava így fejezi ki viszonyát a keresztény közösséghez!
(…) Bírónő, ön súlyos tévedésben van, mert a vonatkozó törvény alapján nem az én keresetemet kellett volna minősítenie, hanem a Népszavában megjelent karikatúrát a maga teljességében!”
Vejkey Imre fellebez az elsőfokú ítélet ellen. A politikus korábban azt nyilatkozta, hogy ha kell, az Alkotmánybírósághoz fordul. Szerinte „a bíróság elsőfokú döntésének üzenete egyértelmű: ma Magyarországon büntetlenül lehet a keresztényeket gyalázni”.