Tavaly robbanásszerűen megugrott a templomok, illetve a keresztény fenntartású iskolák, kórházak és temetők elleni támadások száma világszerte. Európa sem kivétel.
Keresztény jogvédő szervezetek szerint mintegy 350-400 ezer Jézus-hitű személyt fenyeget közvetlen életveszély a világban. A keresztényeket gyilkoló szélsőségeseket több helyen az állam és a jogrend védi, sőt még ösztönzi is, és az áldozatokat hibáztatja, amiért megvallották hitüket.
Az agressziók elsöprő többsége iszlám államokban történik, de aggasztó az európai ügyek számának növekedése is.
A keresztényellenes terror nem véletlenszerű, hanem egyre inkább szisztematikus és rendszerszintű (például Afganisztánban és Szomáliában), amit az elmúlt évek folyamatosan emelkedő esetszáma bizonyít. Egyre több az olyan agresszió, amelyeket a hatóságok nem vizsgálnak ki, nem szabnak ki büntetést, sőt, az áldozatot és családját intik hallgatásra.
A be nem jelentett vagy eltussolt esetek számát a keresztény jogvédő szervezetek még felmérni sem tudják. Ferenc pápa tavaly decemberben 360 millió keresztény üldöztetéséről vagy politikai-jogi diszkriminációjáról beszélt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly határozatot hozott a vallásszabadság és a vallási türelem védelme mellett, de eddig nem ismertek konkrét intézkedések ezek végrehajtására.
A statisztikák azt mutatják, hogy Nigéria az egyik legveszélyesebb hely a keresztények számára, hiszen az ország északi részén a sária van érvényben. Januárban több tucat nigériai falut ért támadás, melyek során mintegy 200 keresztényt öltek meg. A sorozat folytatódott február 16. és 19. között, amikor a terroristák több faluban 23 embert meggyilkoltak. Közülük hatot elevenen megégettek.
Az elmúlt években Pakisztán is egyre veszélyesebb hellyé vált a keresztények számára.
Február 5-én hat muszlim fegyveres tüzet nyitott keresztények egy csoportjára egy piacon. Áldozatuk egy 14 éves fiú, Sunil Masih volt. A gyilkosok további rajtaütésekkel fenyegették meg a lakosokat, majd elmenekültek a helyszínről, és azóta senkit nem fogtak el közülük. Egy tanárnőt pedig a kollégái gyilkoltak meg, mert egyikük álmában az asszony istenkáromló kijelentést tett.
Pakisztánban egyébként a lányok erőszakos áttérítését szexrabszolgaság követi.
A terrorhullám elérte már Afrika déli részét is: keresztényüldözéssel foglalkozó tudósok és jogvédők szerint a muszlim férfiak legtöbbször saját vallásuk alaptételeivel sincsenek tisztában, hanem csak a keresztények iráni gyűlöletet tudják belőle kiolvasni.
Egy február közepén megjelent jelentés szerint a darfúri menekülttábor lakónak negyede keresztény hitű, akik a többség napi terrorja alatt állnak.
Különösen veszélyeztetett csoport az iszlámról a kereszténységre áttértek köre.
Szaporodnak az ijesztő és figyelmeztető esetek Európában és Amerikában is. Vasárnap Hamász-párti demonstrálók zavarták meg a New York-i St. Patrick székesegyház ünnepi békességét.
Franciaországban február 2-án egy muszlim férfi meggyalázta a La Couronne-i Keresztelő Szent János templomot, ahol letört egy keresztet, és azzal rongálta meg Keresztelő Szent János szobrát. Tettét azzal magyarázta, hogy a szoborállítás eretnekség, és ezt akarta orvosolni. A támadót nem sokkal később a francia rendőrök elengedték.
Hasonló rongálások történtek február közepén, amelynek tettese halállal fenyegetett bárkit, aki a közelébe merészkedik. Az illető kényszergyógykezelésből szökött meg a kórházból. Dordogne-ban négy nyilvános feszületet rongálták meg az iszlámra való hivatkozással, és festékszóróval üzenték meg, hogy
Franciaország „ma a hitetlenek országa, holnap az iszlám országa”.
Februárban Franciaországban több más templomot és szobrot is megtámadtak és meggyaláztak.
Németországban Hamm városában a templomot „Allahú akbar” szavakkal festették le. Az országban egész februárban számos egyéb támadás is történt, köztük gyújtogatás is. és templomok meggyalázása.
Olaszországban február 26-án törtek be a vastói Madonna templomba, amit megrongálták és kifosztották. Egy jelentés szerint az elkövetők emellett emberi ürüléket hagytak a templom padlóján. A plébános döbbenetét és undorát fejezte ki a lealacsonyító gesztus miatt.
Hasonló támadás történt Azerbajdzsában az ősi keresztény örökségi helyszínek ellen, erős örmény-ellenes politikai hátszéllel. Egy február 6-i jelentés szerint a Vankasar-templom azeri vandálok áldozata lett, akik eltávolították a kereszt jeleit. A keresztény jogvédők követelése, hogy a nemzetközi közösség sürgesse Azerbajdzsánt a kulturális és vallási helyszínek védelméről szóló nemzetközi egyezmények tiszteletben tartására.
Borítókép: A nagyszénási fakereszt – még ép állapotában, mielőtt ismeretlenek felgyújtották
Forrás: Nyáry Tamás/mozgasvilag.hu