Csütörtök este az uniós vezetők megegyeztek a következő öt év politikai vezetéséről. Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke egy második ciklusra, António Costa lesz az Európai Tanács elnöke, míg Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot kapott. Emellett jóváhagyták a stratégiai menetrendet is, amely a kinevezett új vezetők munkáját is körvonalazza – írta meg a Portfolio.
A döntés azonban nem volt teljesen egyhangú.
Orbán Viktor és Giorgia Meloni nem támogatta a javaslatot.
Az Európai Parlament frakciói már kedden telefonon megegyeztek az EU-s csúcspozíciókról, amelyeket aztán az állam- és kormányfők hivatalosan is jóváhagytak.
Néhány vezető azonban elégedetlenségét fejezte ki, mivel kimaradtak a tárgyalásokból.
Meloni élesen bírálta azt a „szürreális” módot, ahogyan a pozíciókat kiosztották, és nagyobb beleszólási lehetőséget várt volna az integrációellenes jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek frakció számára, amely a választások után a harmadik legnagyobb erővé nőtte ki magát.
Orbán Viktor szégyenletesnek nevezte az alkut, bírálva, hogy a két nagy mérsékelt EP-frakció, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták osztották el a pozíciókat a liberális Renew frakcióval.
Szégyenteljes megállapodást kötött a néppárt, a szocialisták és a liberálisok, Magyarországnak pedig nincs oka ezt támogatni
– közölte Orbán Viktor Brüsszelben. A miniszterelnök kiemelte: a megállapodást nem az eddigi teljesítmény vagy programok mentén, hanem pártalapon és a hatalmi osztozkodás jegyében hozták meg.
A nyilvános sérelmek ellenére a tárgyalások gördülékenyen haladtak előre.
Olaf Scholz és Emmanuel Macron a folyamat minél gyorsabb lezárására törekedtek.
Az EU-t körülvevő ingatag geopolitikai környezet és a hiteles alternatívák hiánya megkönnyítette a megegyezést.
Végül a három vezető neve – ha nem is teljes konszenzussal – gond nélkül átment az EU-csúcson. Orbán Viktor megszavazta António Costát az Európai Tanács új elnökének, nemet végül egyedül Ursula von der Leyenre és Kaja Kallasra mondott. Meloni tartózkodott a Von der Leyenről szóló szavazásnál, mindenki másra nemet mondott.
A három uniós vezető kiválasztásához úgynevezett megerősített minősített többségre volt szükség, amely legalább húsz olyan állam- és kormányfő szavazatából áll, akiknek államai az EU lakosságának 65 százalékát képviselik.
Charles Michel: A küldetés teljesítve
A küldetés teljesítve, a tagországok vezetői megválasztották az Európai Tanács következő elnökét, megállapodtak az Európai Bizottság következő vezetőjének személyéről és kiválasztották az uniós főképviselőt a következő ötéves uniós intézményi ciklus idejére – közölte Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben péntek hajnalban.
Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a tagországok vezetői teljesítették feladatukat azzal is, hogy jóváhagyták a következő ötéves időszakra szóló stratégiai menetrendet, amely irányt mutat a demokratikus értékek elmélyítésére, az európai versenyképesség erősítése, valamint a védelem és biztonság fokozására egyebek mellett a NATO-val való együttműködés és a külső határok megerősítése által.
Ursula von der Leyen beszédében hangsúlyozta: megtiszteltetés számára, hogy csütörtökön az Európai Bizottság nevében aláírhatta az Európai Unió és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalást, valamint bemutathatta a tagállami vezetőknek a G7-országok azon kezdeményezést, mely mintegy 50 milliárd dollárnyi hitelt irányozna elő Ukrajna számára.
„Együtt fogunk dolgozni a tagállamokkal, a G7-partnerekkel és Ukrajnával a szükséges jogszabályok megalkotásán, hogy még az év vége előtt biztosíthassuk Ukrajnának a megfelelő pénzeszközöket”
– fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy Európának fokoznia kell a védelmi kiadásait, ugyanis az EU összesített védelmi kiadásai 2019 és 2021 között 20 százalékkal bővültek, míg ugyanebben az időszakban Kína védelmi kiadásai csaknem 600, Oroszországé pedig közel 300 százalékkal emelkedtek. Meglátása szerint a következő évtizedben mintegy 500 milliárd eurónyi védelmi beruházásra lesz szükség az EU-ban. A védelmi kiadások növelése a tagállamok pénzügyi hozzájárulásával lehetséges, de az Európai Unió Tanácsának asztalán van egy új, saját forrásokról szóló javaslat is, amely által tovább lehet emelni a védelmi kiadásokra szánt pénzeszközöket – tette hozzá Von der Leyen.
Forrás: MTI / Mandiner
Címlapkép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
