Az elképesztő botrányok ellenére győzött a háborúpárti frakciófegyelem, 401 szavazattal eldőlt, újabb öt évig a német politikus vezeti majd az EU végrehajtó szervét.
Ismét Ursula von der Leyen vezetheti az Európai Bizottságot, dőlt el heves viták után az Európai Parlamentben. A számos botrányba keveredett, a magyar kormánnyal szemben kiemelkedően kritikus politikusnak 360 szavazatra volt szüksége, az eredmények azonban így alakultak:
Mellette: 401-en
Ellene: 284-en
Tartózkodott: 15-en
Érvénytelen: 7.
A politikus sorsa az utolsó pillanatokig kérdőjeles volt. Miközben lényegében magánháborút folytat Magyarország ellen, bojkottálva a soros elnökséget, támogatói ingadozónak tűntek.
Egyébként a bojkott sokak tetszését nem nyerte el, azonban úgy tűnt, muszáj volt meglépnie, hogy a baloldali támogatóit aktivitásra bírja – miközben a valószínű többség nem állt ott emögött a döntés mögött.
A legutolsó csepp a pohárban pedig, úgy tünt, a Covid-vakcinákkal kapcsolatos botránya volt, ami a lehető legrosszabbkor, néhány nappal a szavazás előtt került elő.
Az Euronews előzetes becslései optimisták voltak Von der Leyen számára: úgy matekoztak, hogy a 188 mandátummal rendelkező Európai Néppárt (EPP) mellett az S&D (136 mandátum), a Renew Europe (77 mandátum) és a Zöldek (53) is hivatalosan támogatják, ami 453 széket jelentene a szükséges 360-hoz képest.
A politikus asszony a szavazás előtt kapott hideget-meleget; a vitában Európa jövője kapcsán elsősorban a jobboldal támadta a migrációs politikája miatt.
A Patrióták Európáért frakció nem támogatta Ursula von der Leyen mandátumának megújítását. Erről Gál Kinga, az EP fideszes képviselője, a Patrióták Európáért frakció alelnöke beszélt csütörtökön a képviselőcsoport vezérszónokaként elmondott felszólalásában Brüsszelben.
„Változás kell! Ma Európa gyengébb, mint öt éve volt” – mondta beszédében Gál Kinga, aki azt is közölte: azért sem támogatják, mert von der Leyen nem tesz lépéseket a békéért, átengedte a migrációs paktumot, és nem védte meg a gyermekeket az LMBTQ-propagandától.
Hozzátette, korábbi elnöksége idején ártott a gazdáknak, gyengítette Európa versenyképességé, és korrupciógyanús vakcina-szerződéseket kötött.
A vezérszónok szerint Ursula von der Leyen gyengítette a tagállamok nemzeti szuverenitását is, valamint politikai zsarolásra használta az uniós eljárásokat, az uniós forrásokat.
Aláhúzta, a kettős mérce alkalmazását főszabályozássá tette, miközben a magyar EU-elnökséget bojkottálja. Mindezekkel ártott Európának – zárta beszédét.
A lengyel Ewa Zajączkowska-Hernik EP-képviselő, a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselőcsoport vezetője pedig közölte, az Európai Bizottság elnöke felelős „minden egyes nemi erőszakért [és] aljas támadásért, amelyet az illegális migránsok követnek el”, így a börtönben lenne helye, nem az EB élén.
Harald Vilimsky, az osztrák FPÖ EP-képviselője megvédte Von der Leyen kritikáitól a magyar miniszterelnököt, és távozásra szólította fel az EB-elnököt.
Szerdán este egyébként két indítványt nyújtottak be Ursula von der Leyen elnökségéről szóló szavazás elhalasztására, ezek közül az egyiket a német baloldali Sahra Wagenknecht, egy másikat pedig az Európai Parlament Baloldali képviselőcsoportja, mindkettőt elutasították.
MTI
Mandiner.hu
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt (EPP) által újraválasztásra jelölt eddigi elnöke a választás előtt az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án.
Forrás: MTI/Purger Tamás
