Az Európai Unió Bíróságának tegnapi ítélete túlmutat egy konkrét jogvitán: a döntés alapvető kérdéseket vet fel a tagállami szuverenitás, a gyermekvédelem alkotmányos kötelezettsége és az uniós jogértelmezés határainak viszonyáról – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A szakértő szerint a luxembourgi testület ítélete olyan centralizáló tendenciát jelezhet, amely hosszú távon szűkítheti a nemzeti kormányok mozgásterét a gyermekvédelmi szabályozások kialakításában.
A gyermekvédelmi törvény ügye üzenet az új magyar kormánynak
Az Európai Unió Bíróságának gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos ítélete túlmutat egy jogi vitán: Brüsszel újabb politikai nyomásgyakorlásának eszköze lehet Magyarországgal szemben – mondta az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Szerinte az ítélet időzítése sem véletlen, és az új magyar kormánynak is egyértelmű üzenetet hordoz arról, milyen elvárásokat támaszt vele szemben az Európai Bizottság.
Az Európai Unió Bíróságának gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos ítélete nem csupán egy több éve húzódó jogvita lezárása, hanem egyértelmű politikai üzenet is Brüsszel részéről – véli Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. A szakértő szerint az ítélet időzítése és tartalma is azt mutatja, hogy az uniós intézmények továbbra is nyomást kívánnak gyakorolni Magyarországra, immár az új politikai helyzethez igazodva.
Dornfeld László emlékeztetett: az Európai Bizottság már 2021-ben, a gyermekvédelmi törvény elfogadásának évében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az ügyet 2022-ben az Európai Unió Bírósága elé vitték, ahol az Európai Bizottság oldalán több mint tizenöt tagállam is beavatkozott az eljárásba.
Ez önmagában is mutatta, hogy nem pusztán jogi, hanem politikai kérdésről van szó
– fogalmazott az elemző. Hozzátette: a tavaly júniusi főtanácsnoki indítvány már előrevetítette a mostani döntést, hiszen az Magyarország elmarasztalását és az uniós értékek megsértésének kimondását javasolta.
A gyakorlatban az Európai Unió Bírósága ritkán tér el a főtanácsnoki indítványtól, ezért gyakorlatilag borítékolható volt a mostani ítélet
– mondta Dornfeld László. Szerinte az ítélet egyben figyelmeztetés az új magyar kormány számára is.
Ez egyértelmű üzenet a Tisza-kormánynak: Brüsszel lépéseket vár ebben az ügyben, ellenkező esetben akár a migrációs ügyekben látott pénzügyi szankciókhoz hasonló következmények is jöhetnek
– hangsúlyozta.
Nem véletlen az ítélet időzítése
A vezető elemző szerint az ítélet meghozatalának időpontja sem tekinthető véletlennek.
A főtanácsnoki indítvány és a végső ítélet között tíz hónap telt el, ami egyáltalán nem számít megszokottnak. Még bonyolult ügyekben is általában hat-hét hónapon belül megszületik a döntés
– mutatott rá. Dornfeld László úgy véli, Brüsszel tudatosan halasztotta a döntést.
Az uniós intézmények tanultak a 2022-es választási kampány tapasztalataiból, és nem akartak újabb kampánytémát szolgáltatni a Fidesz–KDNP számára. Ezért kivártak az ítélet hivatalos meghozatalával – fogalmazott.
Az elemző szerint nem ez az első eset, amikor politikai szempontok befolyásolhatják az uniós döntések időzítését. Példaként említette az orosz energiahordozókról való leválás ügyét, amelyet eredetileg április közepén tárgyalt volna az Európai Parlament.
Bár a vita az iráni helyzet miatt végül lekerült a napirendről, aligha kétséges, hogy a kérdés újra elő fog kerülni – jegyezte meg.
Dornfeld László szerint az új magyar kormány nehéz politikai helyzetbe kerülhet a gyermekvédelmi szabályozás ügyében.
A Tisza kétharmados győzelme meglepte a brüsszeli döntéshozókat, akik valószínűleg nem számítottak erre a forgatókönyvre. Éppen ezért most fokozott elvárásokat támaszthatnak az új kormánnyal szemben
– mondta. Az elemző szerint az Európai Bizottság nemcsak a korábban meghatározott szupermérföldkövek teljesítését várhatja el, hanem a migrációs és gyermekvédelmi szabályok uniós elvárásokhoz való igazítását is.
Könnyen elképzelhető, hogy a további uniós források megnyitását is ezekhez a döntésekhez kötik majd
– hangsúlyozta.
Dornfeld László arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tisza korábban tudatosan kerülte az állásfoglalást a nagy civilizációs kérdésekben. Ez lehetővé tette, hogy olyan jobboldali szavazók is nyissanak a párt felé, akik ezekben az ügyekben inkább a Fidesz álláspontját támogatják. Most azonban ezekben a kérdésekben is egyértelmű döntéseket kell majd hozniuk – fogalmazott.
A szakértő szerint emiatt a következő időszakban komoly politikai egyensúlyozás várhat az új kormányra.
Magyar Péter számára komoly kihívás lesz úgy megfelelni a brüsszeli elvárásoknak, hogy közben ne veszítse el saját, ideológiailag sokszínű szavazótáborának jelentős részét
– összegezte Dornfeld László.
Mint ismert, a magyarországi választások után rövid idővel az Európai Unió Bírósága elmarasztaló ítéletet hozott a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében a Brüsszel által indított eljárásban. A luxembourgi testület szerint a szabályozás több ponton sérti az uniós jogot, különösen az alapjogokra és a belső piac működésére vonatkozó rendelkezéseket.
A döntés értelmében a bíróság kifogásolta a médiában és reklámokban megjelenő, nemi identitással kapcsolatos tartalmak korlátozását, amit nem tart összeegyeztethetőnek az uniós szabályozással. Emellett a pedofil-bűncselekményeket elkövetők nyilvántartásának egyes elemeit is jogsértőnek minősítette.
Az eljárást még 2021-ben indította az Európai Bizottság, amely szerint a magyar törvény több uniós normát is sért. A bizottság álláspontja alapján a szabályozás nemcsak az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseivel ütközik, hanem a szolgáltatások szabad áramlását és az adatvédelmi szabályokat is érinti. A bíróság ugyanakkor hangsúlyozta: a gyermekvédelem önmagában legitim cél, azonban a magyar szabályozás által alkalmazott eszközök nem felelnek meg az uniós jog által megkövetelt szükségességi és arányossági tesztnek. Az ítélet szerint a kifogásolt rendelkezések túl általánosak, és nem konkrét, egyedi kockázatokhoz igazodnak.
Borítókép: Alexander Grey / Pixabay