A magyar honvédelem napja alkalmából a Nemzeti Örökség Intézete koszorúzással tisztelgett a Fiumei úti sírkert katonai emlékezet szempontjából meghatározó helyein. A megemlékezés középpontjában azok a katonák és hősök álltak, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért és függetlenségéért.

Május 21-e a magyar honvédelem napja: 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a magyar honvédsereg Buda várát a szabadságharc során. A Nemzeti Örökség Intézete ebből az alkalomból a Fiumei úti sírkert több pontján, köztük Görgei Artúr sírjánál, az 1848-49-es katonasíroknál, valamint Burdina Alajos síremlékénél helyezte el az emlékezés koszorúit – olvasható az intézmény közleményében.

Kiemelik:

Görgei Artúr a szabadságharc legendás hadvezére volt, aki hadvezéri tehetségével és katonai stratégiájával meghatározó szerepet játszott a tavaszi hadjárat sikereiben és Buda várának visszafoglalásában.

A budai vár 1849. május 21-i visszavétele a szabadságharc egyik legjelentősebb katonai sikere volt, amely nemcsak stratégiai, hanem szimbolikus értelemben is megerősítette a magyar függetlenségi törekvéseket.

Ugyancsak tisztelegtek Burdina Alajos honvédtiszt emléke előtt, aki az ostrom során az elsők között jutott be a várba és áldozta életét, neve pedig azóta is a személyes bátorság és helytállás jelképe a magyar hadtörténetben. A korabeli visszaemlékezések szerint a vár bevétele során tanúsított hősiessége a honvédek önfeláldozó küzdelmének egyik emblematikus pillanatává vált – írják.

A közlemény szerint a Fiumei úti sírkert különleges helyet foglal el a magyar történelmi emlékezetben: nem csupán nemzeti panteon, hanem olyan emlékezeti tér is, ahol a magyar szabadságküzdelmek katonai és nemzeti hagyománya kézzelfogható módon van jelen. A sírkertben egymás mellett nyugszanak a 19-20. századi magyar történelem meghatározó alakjai, politikusai, hadvezérei és katonái, így a temető egyfajta történelmi lenyomata a magyar nemzet sorsfordító évszázadainak – fogalmaznak, kiemelve, hogy az itt található síremlékek és parcellák nemcsak egyéni életutakat idéznek meg, hanem közös történelmi tapasztalatokat is: a szabadságért vívott harcokat, a nemzeti önrendelkezésért vállalt áldozatokat és a magyar államiság megőrzésének küzdelmeit.

E törekvés fontos állomása volt a magyar honvédelem napjához kapcsolódva a 2024. május 21-i emlékműavatás is: a honvédemlékművet a szabadságharc 175. évfordulója alkalmából állították a sírkertben. Az emlékmű különlegessége, hogy talapzata az egykori roskoványi honvédemlékműhöz kapcsolódik, így a 19. századi emlékezetkultúra és a jelenkori megemlékezés között is szimbolikus kapcsolatot teremt – hangsúlyozzák, hozzátéve:

a kezdeményezés egyszerre a szabadságharc honvédjei előtti tisztelgés, és annak a történelmi folytonosságnak a kifejezése, amely a nemzeti emlékezetet generációkon átívelően összeköti.

Mint írják, a Nemzeti Örökség Intézete kiemelt feladatának tekinti, hogy a Fiumei úti sírkert élő nemzeti emlékhelyként szolgálja a történelmi emlékezet megőrzését. „A honvédelem napján tartott koszorúzás célja nemcsak a múlt hőseinek felidézése, hanem annak megerősítése is, hogy a szabadságért és a hazáért vállalt áldozat a magyar nemzeti identitás egyik legfontosabb közös öröksége” – emelik ki.

MTI

Címlapkép: A magyar honvédelem hősei előtt tisztelgett a Nemzeti Örökség Intézete a Fiumei úti sírkertben – Fotó: Facebook / Nemzeti Örökség Intézete