„Sok előrelépés történt az egészségügyben az elmúlt 4-5 évben. Történelmi léptékű orvosi béremelést hajtottak végre, megszűnt a hálapénz, sok kórházat felújítottak” – mondta el Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön az M1 csatorna 48 perc című hírháttérműsorában.

Takács Péter közölte: az orvosokat olyan magas polcra helyezték anyagi megbecsülés szempontjából, ahol soha nem voltak. Az orvosok bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagkereset több mint négyszerese, 2,2 millió forint.

A kormányzásuk kezdetén ez 330 ezer forint volt, az emelkedés többszörösen meghaladja a kumulált infláció mértékét. Az orvosi bérek rendezése évente 360 milliárd forintot jelent, a szakdolgozók bruttó 800 ezer forint körül keresnek, az ő béremelésük éves hatása 240 milliárd forint.

A kérdésre: a béremelés elég-e ahhoz, hogy a külföldön dolgozó orvosok hazatérjenek, azt válaszolta, azt a tendenciát látja, hogy az orvosok hazatérnek, és kevesen mennek ki. 2005 és 2011 között évente 1100 orvos kért a külföldi munkavállalási engedélyt, ez a szám most 400. Az 1100-ból 1000 orvos évente elhagyta az országot, most 400-ból 300 ír receptet Magyarországon, tehát ők ingáznak, és mindössze százan hagyják el végleg az országot. Ez jól mutatja, hogy a kormányzati intézkedések helyesek és hatékonyak voltak – emelte ki.

Megemlítette, hogy a fővárosi, Péterfy Sándor utcai kórház az egyik legrosszabb állapotban lévő intézmény, ahová bőven kell még fejlesztési forrás. Sok magyar kórház ugyanakkor eljutott uniós vagy nemzeti forrással a felújításig. Ezek infrastruktúrában is felveszik a versenyt a nyugat-európai kórházakkal.

„Az összes terápiás eszköz, amely Nyugaton elérhető, az Magyarországon is adott a társadalombiztosítás vagy egyedi méltányosság keretében”

– hangsúlyozta.

„Mindent megteszünk azért, hogy csillapodjon az az érzés, hogy nem lehet az állami egészségügyhöz hozzáférni” – jelentette ki. Van online időpontfoglalás,

eltörölték azt a szabályt, hogy a beteg csak a lakóhelye szerinti szakrendelésre mehet, és „irtják” azt, hogy várakoztatják a beteget azért, hogy áttolják a magánrendelésre. „Ez bűncselekmény, mi üldözzük. Sokszor megjelenik a baloldali cselédsajtóban, hogy a magánrendelés felé tereljük a betegeket, ez nem igaz”

– fogalmazott.

Kollár Kingának, a Tisza párt EP-képviselőjének ötven kórház felújításának elhalasztásáról tett kijelentésére reagálva elmondta, a kormány az ötven legrosszabb állapotban lévő kórházat tette fel a helyreállítási listára. Miskolcon például a gyermekkórházat háromnegyed részben, a Kútvölgyi kórház toronyrészét már felújították. Ha politikai okokból blokkolják ezt, azzal lassítják a felújításokat, de folytatják a munkát mentőállomásokkal, és a listán szereplő ötven kórházzal. Gyorsabban tudnánk haladni, ha ezeket a forrásokat nem blokkolná az EU – hangsúlyozta.

A kórházak klimatizálásával kapcsolatban elmondta, mindenhol a kiemelt helyiségeket kell kötelezően klímával felszerelni: a műtőket, az intenzív terápiás osztályokat, a kardiológiai őrzőhelyiségeket, ahol fontos a kezelt, megfelelő hőmérsékletű levegő. Az össze betegszobát nem lehet klimatizálni, mert nem bírná el a hálózat.

2015-ben a kiemelt helyiségek kevesebb mint 60 százaléka volt klimatizálva, most már a 96 százalékuk

– közölte, hozzátéve, hogy idén 4 milliárd forintot költött klímakorszerűsítésre, legutóbb az egri kórházban fejeződött be munka.

A műsor vendége volt Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország- és Olaszország-szakértő, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, aki természetesen a lengyel elnökválasztás második, gyakorlatilag megjósolhatatlan kimenetelű fordulójáról beszélt. Mindenekelőtt emlékeztetett, hogy

2023-ban Donald Tusk személyében egy globalista, szivárványkoalíciót összefogó miniszterelnök vette át a hatalmat, aki minden segítséget megkap Brüsszeltől.

Ennek ellenére nem jó a kormány megítélése, az emberek elégedetlenek, ráadásul Andrzej Duda elnök megfelelő ellensúlyt képez a kormánnyal szemben.

A kérdés az, mondta a szakértő, hogy győzni tud-e Karol Nawrocki ellenzéki elnökjelölt vagy Tusknak sikerül hatalomra juttatnia saját jelöltjét Rafal Trzaskowski személyében. Fontos poszt az elnöké a politikai vétójoga miatt, hívta fel a figyelmet Rosonczy-Kovács Mihály, aki hozzátette: az elnök és a kormány közösen gyakorolja a külpolitikát.

A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója kifejtette: a kormánypárti jelölt, Rafal Trzaskowski nemzeti színekbe öltözött globalista, a stábja nem is rá, hanem Karol Nawrocki lejáratására koncentrál.

A műsorban szóba került az is, hogy

azok a magyar cégek, amelyek megpróbálták a 2022-es magyar választásokat befolyásolni, most jelen vannak Varsóban is.

A lengyel elnökválasztásba történt külföldi beavatkozással hozta kapcsolatba a lengyel sajtó a magyar, egykor Datadat, most Estratos Digital nevű vállalkozást (a műsorban itt elhangzott Bajnai Gordon neve).

Végezetül arra a kérdésre, hogy mi a vasárnapi elnökválasztás tétje, Rosonczy-Kovács Mihály azt felelte: várjuk vissza Lengyelországot a V4-ek soraiba, hiszen Karol Nawrocki személyében olyan ember foglalná el Varsóban az elnöki széket, akinek fontos a közép-kelet-európai államok együttműködése.

Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Facebook/Takács Péter