Kontroll nélkül zúdulhatna munkavállalók hatalmas tömege Magyarországra, ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba. A jelenség egyrészt megüthetné a magyar ellátórendszert, másrészt azokban az ágazatokban okozhatna igazán nagy gondot, ahol alacsonyabb képzettségű emberek dolgoznak nagyobb számban.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó elsőként emlékeztetett a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvére, amely az esetleges csatlakozás után természetesen az ukrán állampolgárokra is vonatkozna.
„Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi, munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás helyett az ukrán emberek korlátozás nélkül vállalhatnának munkát Magyarországon is, ami komoly kihívást jelentene a magyar munkaerőpiac számára.
Már a háború előtti időszakban is dolgoztak Ukrajnából érkezők Magyarországon. Kárpátaljáról jártak hozzánk ingázók, de távolabbról, főként szervezett formában, vendégmunkásként, jellemzően olyan munkakörökben, amelyekhez nem volt elérhető magyar munkaerő.
Ezeket a munkavállalókat a cégek még Ukrajnában célzottan toborozták, már ott szűrték, ellenőrizték, és jellemzően meghatározott időre, két évre érkeztek – magyarázta Szalai Piroska. Hozzátette, hogy a háború kitörése óta érkezett menekülteknél már ilyen nincs, de közülük legtöbben átmenetileg maradnak csak hazánkban, így ők most még kevésbé terhelik a munkaerőpiacunkat” – mutatott rá Szalai Piroska, aki szerint Ukrajna esetleges csatlakozását követően a szűrés megszűnne, hiszen az csak unión kívüli munkavállalóknál lehetséges, és jóval nagyobb arányban jelennének meg nálunk, mint az itt lévő menekültek.
Szalai Piroska szerint nehezen becsülhető meg, hogy hány ukrán állampolgárt foglalkoztattak Magyarországon a háború előtt, mert a KSH havi statisztikáiban csak a hazai lakosok szerepelnek.
„A magyar keresetek dinamikája az unióban a legjobbak között van (folyamatosan emelkedik a reálkereset is), de még ha nem is érik el a nyugat-európai szintet, jóval magasabbak az ukrajnainál. Emellett a magyar biztosítási és nyugdíjrendszer stabil és kiszámítható, ami tovább motiválhatja a munkaerő migrációját. Ha nagy számban jelennek meg képzetlen, vagy éppen valamilyen alapképzettséggel rendelkező, de magyar nyelvismeret nélküli munkavállalók, az elsősorban az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokra gyakorolhat nyomást. Emellett várhatóan nőni fog az ellátórendszerek terhelése is, előbb a munkaerőpiaci, majd a szociális rendszerekben” – vélekedett a szakértő.
A miniszterelnöki főtanácsadó kitért arra is, hogy a vállalatok számára nem automatikusan vonzóbb az ukrán munkaerő. Egy magyar munkavállaló ismeri a nyelvet, a kulturális viszonyokat, és nem igényel különleges eljárást vagy integrációs támogatást a foglalkoztatása. A külföldi munkavállaló foglalkoztatása sok esetben többletköltséggel jár – még ha nem is feltétlenül a bér szintjén, de a lakhatás, a munkába járás, a nyelvi nehézségek és egyéb tényezők miatt.
Arra is felhívta a figyelmet Szalai Piroska, hogy jelenleg a magyarországi munkáltatók csak akkor alkalmazhatnak unión kívüli külföldi állampolgárt, ha az menekült státuszú, illetve ha nem találnak magyar munkaerőt az adott pozícióra. Ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, ez a szabályozás már nem fog rájuk vonatkozni, ami hosszú távon megváltoztathatja a munkaerő-kínálatot, adott esetben a foglalkoztatás szerkezetét is, és számos új problémát okoz a munkaerőpiacon.
Borítókép: Munkaerőpiaci gondokat okozna Ukrajna uniós csatlakozása
Forrás: Nézőpont Intézet
