Folytatódik Magyarország meghallgatása a 7-es cikk szerinti eljárás keretében. Az Európai Bizottságnak nagyon komoly aggodalmai vannak a magyarországi jogállamisági helyzettel kapcsolatban, készek minden jogi eszközzel fellépni a magyar kormány intézkedéseivel szemben. Ez már a nyolcadik alkalom, de a lényeg mit sem változott: ez az eljárás továbbra is a politikai hisztériakeltés és a nyomásgyakorlás eszköze – nyilatkozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben az MTI szerint. A tárcavezető azt is közölte, hogy a legújabb, az ügyben kiadott nyilatkozatot meg fogják vétózni.
Az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozására érkezve a miniszter elmondta: a magyar kormány ebben az eljárásban is a nyílt és őszinte párbeszédre törekszik, és konstruktívan vesz részt benne.
„Eddig is minden kérdésre és észrevételre válaszoltunk, és ma is ez a szándékom”
– fogalmazott Bóka János, miközben hangsúlyozta: a tanácskozáson kizárólag meghallgatásra kerül sor, más eljárási cselekmény – például Magyarország szavazati jogának megvonása – nem történik.
Bóka János kitért a lengyel elnökség által előterjesztett nyilatkozatra is, amely az európai demokratikus ellenállóképességére összpontosít. Mint mondta: „Értelmezésünk szerint ez a nyilatkozat elsősorban nem erről szól, hanem jogalapot próbál teremteni az európai intézmények számára ahhoz, hogy beavatkozzanak a tagállamok demokratikus döntéshozatali folyamataiba. Ezt Magyarország határozottan elutasítja.”
A nyilatkozattal kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: a dokumentum félreértelmezi a civil szervezetek szerepét a demokratikus társadalmakban. „A civil szervezetek nem alkotmányos intézmények, és nem politikai pártok. Ezért visszautasítunk minden olyan törekvést, amely a civil szervezeteket eszközként kívánja felhasználni a demokratikus intézmények legitimációjának aláásására, vagy a választási folyamatokba való beavatkozásra” – fogalmazott.
Hozzátette azt is, hogy a dokumentum nem helyez kellő hangsúlyt e szervezetek átláthatóságára – különös tekintettel az uniós finanszírozásra.
„Mindezek miatt Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ezt a nyilatkozatot elfogadja. Ezt a nyilatkozatot meg fogjuk vétózni”
– mondta Bóka János.
A Budapest Pride is szóba került
A miniszter emellett azt is megjegyezte a külföldi sajtónak nyilatkozva:
„Magyarországon nincs olyan, hogy Pride-tiltás.”
Ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy 16 másik tagállam nemrég aláírt egy olyan nyilatkozatot, amelyben elítélték a Pride betiltását. Bóka János azt mondta: a mai ülésen el fogja magyarázni a magyarországi alkotmányos és jogi kereteket kollégáinak, és bízik benne, hogy ezután „árnyaltabban” fogják látni az ügyet.
Uniós biztos: nagyon komoly aggodalmaink vannak a magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatban
Az Európai Bizottságnak továbbra is nagyon komoly aggodalmai vannak a magyarországi jogállamisági helyzettel kapcsolatban – jelentette ki Michael McGrath demokráciáért, igazságügyért és a jogállamiságért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
McGrath az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozására érkezve elmondta: márciusi budapesti látogatása során is aggasztó beszámolókat hallott a civil társadalom és a média képviselőitől az őket érő korlátozásokról. „Ez elfogadhatatlan. Az Európai Unió alapvető értékeit minden tagállamnak tiszteletben kell tartani” – húzta alá.
Mint mondta, a keddi tanácskozás napirendjén szereplő 7. cikk szerinti eljárás Magyarországgal kapcsolatban a tagállami kormányokat tömörítő Tanács hatáskörébe tartozik, de az Európai Bizottság is bemutatja aggályait több új magyar jogszabállyal kapcsolatban. Kiemelte az átláthatósági törvénytervezetet, amely szerinte az uniós jogot, a belső piaci szabadságjogokat és az Alapjogi Chartában foglaltakat is sérti.
„Felszólítottuk a magyar kormányt, hogy vonja vissza ezt a törvénytervezetet, és ha ezt nem teszik meg, a bizottság készen áll a rendelkezésére álló eszközök bevetésére. Reméljük, hogy pozitív választ kapunk a magyar kormánytól, de nagyon világosan jeleztük, hogyan állunk ehhez a kérdéshez” – fogalmazott.
Emlékeztetett, hogy testületének fő eszköze a kötelezettségszegési eljárás, amelyet már több alkalommal alkalmaztak Magyarországgal szemben. Jelenleg két ilyen ügy is folyamatban van: az egyik a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos, amely gyorsított eljárásban zajlik, a másik pedig a gyermekvédelmi törvény miatt indult, amely alapján a hatóságok rendezvényeket tiltottak be vagy készülnek betiltani. A bizottság mindkét ügyet szorosan figyelemmel kíséri – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy minden uniós állampolgár alapvető jogait tiszteletben kell tartani, és a békés gyülekezés joga olyan jog, amelyet mindig meg kell védeni. „A bizottság alaposan vizsgálja azt a konkrét törvényt, amely ehhez a tilalomhoz vezetett” – jelentette ki.
„A gyülekezési szabadság alapvető jog. Ez nem jelent veszélyt a gyermekekre, nem jelent veszélyt senkire, és minden körülmények között védeni és tiszteletben kell tartani” – tette hozzá.
McGrath szerint a bizottság nyitott a párbeszédre Magyarországgal, de egyértelművé tette: a jogállamiság nem választható, hanem az EU-tagság alapkövetelménye.
„A bizottság kész segíteni, hogy Magyarország ismét megfeleljen a szabályoknak, de meg fogja védeni a jogállamiságot, az Alapjogi Chartát és a magyar állampolgárok jogait” – jelentette ki.
Azokra az uniós parlamenti képviselőktől származó felvetésekre, miszerint meg kellene vonni minden uniós forrást Magyarországtól, az uniós biztos úgy reagált: csak jogilag megalapozott módon, a rendelkezésre álló jogállamisági eszközök alapján lehet eljárni.
„Jelenleg zajlik az új többéves pénzügyi keret egyeztetése, és Ursula von der Leyen elnök is szorgalmazza, hogy erősebb kapcsolat legyen a jogállamisági követelmények és az uniós források elérhetősége között” – tette hozzá az uniós biztos. (Kivéve Ukrajna esetében… (a szerk.)
Kudarcba fulladhat Brüsszel támadása Magyarország ellen
Az uniós miniszterek megvitatják, hogy szükség van-e szankciókra Magyarországgal szemben a jogállamiság helyzete miatt, de jelenleg nincs meg hozzá az ehhez szükséges többség – közölte egy uniós diplomata az Euronews szerint. Úgy tűnik, kudarcba fulladhat Brüsszel támadása Magyarország ellen, nem érvényesülhet egyetlen szankció sem.
A tanács nyolc alkalommal tárgyalta a kérdést, de soha nem tette meg a következő lépést a 7. cikk szerinti eljárás megindításához, amelynek részeként a tagállamokat szankciókról szóló szavazásra hívnák fel.
Számomra egyértelmű, hogy ebben a szakaszban nem rendelkezünk a szükséges szavazatokkal
– mondta a diplomata, hozzátéve, hogy nem tudja, lesz-e valaha is hajlandóság a további lépésekre.
A 7. cikkely szerinti meghallgatásokon Magyarország beszámol a jogállamiság helyzetéről, majd a többi tagállam beavatkozhat, kérdéseket tehet fel és problémákat vethet fel – írja a Magyar Nemzet.
„Úgy gondolom, hogy néhány tagállam fel fogja vetni a kérdést. Nem tudom megmondani, hogy pontosan hogyan fogják megvitatni” – mondta a diplomata, hozzátéve: „A cél most az, hogy a tanácsnak friss információkat és képet adjunk a magyarországi helyzetről.”
A szankciókról a tagállamok csak az érintett ország kivételével, egyhangúlag dönthetnek.
Alternatív megoldásként, ha a tagállamok nyolcvan százaléka egyetért, Magyarországot megfeddhetik az uniós jogállamiság elveinek tartós megsértése miatt.
Jelenleg egyik lehetőség sem élvez egyértelmű többséget
– mondta a diplomata.
Civilek.info / MTI
