Donald Trump pekingi látogatása jóval több látványos diplomáciánál

Szerző: civilek.info

KÜLFÖLD, KIEMELT

TRUMP, Donald; HSZI Csin-ping

Miközben vörös szőnyeggel fogadták Kínában Donald Trumpot, a háttérben geopolitikai alkuk zajlottak Iránról, Tajvanról és Amerika gyengülő pozíciójáról. Elemzők szerint Peking pontosan tudja, milyen nyomást gyakorolhat Washingtonra – és ezt ki is akarja használni.

Donald Trump többnapos állami látogatáson járt Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalta világpolitika és a világgazdaság legfontosabb kérdéseiről. A találkozó hosszú évekre meghatározhatja az amerikai–kínai kapcsolatokat, valamint a világgazdaságra, Európa jövőjére és az aktuális geopolitikai konfliktusokra is komoly hatással lehet.

Az amerikai elnököt látványos ünnepséggel fogadták, a találkozó végén pedig úgy fogalmazott:

„Nagyon jó pár nap van mögöttünk”, és kiemelte, hogy jó kapcsolat alakult ki közte és a kínai vezetés között. Trump azt is bejelentette, hogy Hszi szeptemberben az Egyesült Államokba látogat.

A kínai elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, és hangsúlyozta: Kínának és az Egyesült Államoknak együtt kell működnie a globális stabilitás érdekében – írja az Origo.

Trump szerint a tárgyalásokon több fontos ügyben is sikerült előrelépni. Kiemelte, hogy kapcsolata Hszi Csin-pinggel erős, és úgy fogalmazott: együtt komoly eredményeket értek el.

A megbeszélések egyik központi témája az iráni háború volt. Trump szerint Washington és Peking számos kérdésben hasonló álláspontot képvisel:

mindkét fél azt szeretné, hogy a konfliktus mielőbb lezáruljon, és Irán ne juthasson atomfegyverhez. Az amerikai elnök hangsúlyozta azt is, hogy a tengeri kereskedelmi útvonalak biztonságát mindkét ország kiemelten fontosnak tartja.

A háttérben ugyanakkor komoly geopolitikai érdekek húzódnak meg. James Kynge, a Chatham House vezető kutatója szerint Kína pontosan látja az Egyesült Államok belpolitikai nehézségeit és Trump gyengülő támogatottságát a novemberi félidős választások előtt. A szakértő szerint Peking ezt az erőviszonyt elsősorban Tajvan ügyében próbálhatja kihasználni.

Hszi Csin-ping Tajvant a kínai–amerikai kapcsolatok legérzékenyebb kérdésének nevezte, és figyelmeztetett: a helyzet rossz kezelése akár súlyos konfliktushoz is vezethet. Kína továbbra is saját területének tekinti a szigetet, és nem mondott le a katonai fellépés lehetőségéről sem.

Elemzők szerint Peking azt szeretné elérni, hogy Washington visszafogja Tajvan támogatását és csökkentse a fegyverszállításokat. Jelenleg egy 14 milliárd dolláros amerikai fegyvercsomag jóváhagyása van folyamatban.

A két vezető emellett a közel-keleti helyzetről, az ukrajnai háborúról és Észak-Koreáról is tárgyalt, valamint támogatásáról biztosította az idei APEC- és G20-csúcstalálkozók megrendezését.

Magyar Nemzet

Címlapkép: Az állami látogatáson Kínában tartózkodó Donald Trump amerikai elnök (j) kínai partnerével, Hszi Csin-pinggel, amint távozik a pekingi Csungnanhajból, a kínai állami és pártvezetõknek otthont adó egykori császári palotaegyüttesbõl 2026. május 15-én – Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Evan Vucci

Tisztelettel kérjük a magyar magánszférát, támogassa a CÖF-CÖKA küldetését annak érdekében, hogy még eredményesebben, együtt szolgálhassuk a közjót!


Bankszámlaszámunk: UNICREDIT BANK 10918001-00000064-35950004