A nyomozás középpontjában a bennfentes kereskedelem gyanúja áll.
A sajtó birtokába jutott az a kérdéssor, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) küldött el Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének. Az ellenzéki politikus összesen 24 részletes kérdéssel szembesült, amelyekből világosan kiderül: a jegybank munkatársai precízen dokumentált tranzakciókat tártak elé – dátumokkal, megbízási számokkal, pontos részletezéssel arról, mikor és milyen részvényeket vásárolt. A nyomozás középpontjában a bennfentes kereskedelem gyanúja áll. A kérdések alapján egyértelmű, hogy az MNB tételes ismeretekkel rendelkezik azokról az ügyletekről, amelyek alapján a jogsértés gyanúja felmerülhet.
Kedden, április 22-én az Indexhez eljuttatott hivatalos tájékoztatás szerint az MNB egyik női munkatársát ingerült telefonhívás érte. A hívó fél – ahogy később kiderült, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke – ingerült, számon kérő hangnemben bírálta a jegybank piacfelügyeleti eljárását.
A Magyar Péter által kezdeményezett telefonhívás azt követően történt, hogy az MNB korábban bennfentes kereskedelem gyanúja miatt eljárást indított, és az ehhez kapcsolódóan, táblázatokkal alátámasztott kérdéssort küldött a Tisza Párt elnökének.
Az MNB közleménye szerint az ellenzéki pártvezető nem csak a feltett kérdéseket kifogásolta, politikailag motivált fenyegetést is megfogalmazott. Arra utalt, hogy a 2026-os országgyűlési választások megnyerése után komoly változások lesznek.
A jegybank hivatalos kommunikációja szerint Magyar Péter „indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben számára feltett kérdéseket”. Az ügyet a Tisza Párt elnöke sem tagadta, az MNB közleményét így kommentálta: „felhívtam a nemzeti banki ügyintézőt és jeleztem neki, hogy a legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohóc jelet fogok rajzolni”. Majd tagadta a bennfentes kereskedelmet.
Azonban most napvilágra került a kérdéssor, amelyet a jegybank a törvényes eljárás részeként juttatott el Magyar Péterhez. Az irat pontosan dokumentált tranzakciókat tartalmaz, dátumokkal, megbízási számokkal, részletesen bemutatva, hogy
a politikus mikor és milyen részvényeket vásárolt – külön kiemelve a 2023. július 21-i OPUS-részvényügyleteket. A jegybank munkatársai tételesen szembesítették a politikust a problémás tranzakciókkal, amelyeket korábban tagadott, és amelyek megalapozhatják a bennfentes kereskedelem gyanúját.
Például 2023. július 21-én 11 óra 16 perckor harminchétezer darab részvényre adott be eladási megbízást, és a tételes kimutatásban minden egyes júliusi tranzakciója nyomon követhető megbízási számra bontva. Tehát az is, hogy később esetlegesen mennyit értékesített – annak ellenére, hogy ezt letagadta.
A jegybank első kérdése a következő volt: „Kérem, nyilatkozzon arról, hogy 2023. július 21-én miért adott tőkepiaci megbízásokat OPUS-részvényre – itt a jegybank szakemberei még az ISIN-számot is feltüntetik –, illetve milyen információ, adat, elemzés alapján kereskedett aznap? Miből fedezte a tranzakciókat?”
Ezután az MNB rákérdezett arra is, hogy Magyar Péter 2025. február 13-i Facebook-posztjában miért állította, hogy nem is vett és nem is adott el részvényt, miközben a dokumentált tranzakciók ennek ellentmondanak.
Egy újabb kérdés pedig arra irányult, hogy mire alapozta kijelentését, miszerint „az Index-cikk full kamu”. És itt érdemes megállni egy pillanatra. Korábban a portál ugyanis már részletesen felfejtette, hogy Magyar Péter pontosan mikor és hogyan követhetett el bennfentes kereskedelmet.
Korábban egy, a szerkesztőség birtokába jutott információ alapján megírták, hogy Magyar Péter 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értékük jelentősen megnő.
Magyar Péter jelentős bevételre tett szert az ügylettel.
Novemberben kezdődött a nagy hangfelvétel-sorozat, amelyeken Magyar Péter hallható különböző személyek társaságában és változó témákkal kapcsolatban. Az egyik ilyen felvételen Vogel Evelin, Magyar Péter korábbi párja arról beszél röviden, hogy a Tisza Párt vezetője 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével keresett, amelyekről „nem kellett volna tudnia”. Sajtóinformációk szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) érdeklődését is felkeltette a hangfelvétel, ezért bennfentes kereskedelem ügyében kezdett vizsgálódni.
A részvényvásárlásokkal kapcsolatban Magyar Péter kínos kérdéseket kapott a Partizánban adott interjújában, de az Index birtokába is részletes információk jutottak el.
Még 2023. július 21-én, pénteken este, tőzsdezárás után Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global Nyrt. részvény-visszavásárlási akciót jelentett be, ami jelentősen növelte a papírok árfolyamát. Ugyanezen a napon délután 3 órakor, tehát a tőzsdezárás és az akció bejelentése előtt Magyar Péter az összes egyéb részvényét eladta, és több tízmillió forint értékben vásárolt Opus-részvényeket.
A rá következő hétfőn, tőzsdenyitás után emelt árfolyamon eladta ezeket a részvényeket, amivel jelentős, több millió forintos haszonra tett szert.
A portál forrása kihangsúlyozta, hogy ebben az időben Magyar Péter a Magyar Bankholding Zrt., tehát Mészáros Lőrinc bankjának a felügyelőbizottsági tagja volt.
„A Magyar Nemzeti Bank az Opus-részvények kapcsán azonban több személlyel, így Magyar Péterrel kapcsolatban is bennfentes kereskedelem gyanúja miatt vizsgálatot folytat. Az ügyben erre a hétre Vogel Evelint is tanúként beidézték” – írta a portál forrása, aki szerint két kérdés is felvetődik az ügyben:
1. Honnan tudta Magyar Péter, hogy Opus-részvényeket kell vásárolni péntek délután, mert azokat hétfőn drágábban el lehet adni?
2. Mészáros Lőrinc bankjának felügyelőbizottsági tagjaként értesülhetett-e arról Magyar Péter, hogy tőzsdezárás után a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló Opus részvény-visszavásárlási programot jelent be, amely hatással lesz hétfőtől az árfolyamra?
A bennfentes kereskedelem egyébként három évig, vagy minősített esetben öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az újabb fejlemények szerint a politikus 2025. április 22-én, 17:01-kor indított telefonhívásában kifogásolta a jegybank írásbeli nyilatkoztató végzésében foglalt határidőt. A Magyar Nemzeti Bank a kérdéseket már 2025. március 19-én megküldte az érintett részére, a küldeményt csak április 14-én vették át, a válaszadási határidő április 22-én járt le. Bár az ügyintéző tájékoztatta a betelefonálót arról, hogy jogi képviselője határidő-hosszabbítási kérelmet nyújtott be, a politikus indulatosan kérte számon a jegybank munkatársán a határidőt – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A Magyar Nemzeti Bank törvényi kötelezettségét teljesítve folyamatosan elemzi és értékeli, hogy a tőkepiaci szereplők magatartása megfelel-e a vonatkozó hazai és uniós jogszabályoknak. A Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti eljárásban vizsgálja, hogy magánszemélyek által adott tőzsdei megbízásoknál sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló rendelkezései. Az eljárás az OPUS GLOBAL Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését közvetlenül megelőző időszakra vonatkozik.
Ezért a jegybank több kérdést intézett Magyar Péterhez. Felesleges az összes kérdést részletesen bemutatni, hiszen a kérdésekhez csatolt tranzakciós listák – még a Tisza Párt elnöke számára is – egyértelműen alátámasztják azt, hogy
a jegybank tudja, mely tranzakcióival követhetett el bennfentes kereskedelmet.
A jegybank kérdései a korábban bemutatott állításokat teljes mértékben alátámasztják: a dokumentum pontosan dokumentált tranzakciókat tartalmaz, dátumokkal, megbízási számokkal, részletesen bemutatva, hogy a politikus mikor és milyen részvényeket vásárolt – külön kiemelve a 2023. július 21-i OPUS-részvényügyleteket. Magyar Péternek pedig tételesen össze is gyűjtötték, hogy milyen tranzakciók után érdeklődnek.
Bár a Tisza Párt elnöke bohócfejekkel válaszolna a feltett kérdésekre, ennél jóval lényegesebb annak tisztázása, hogy 2023 júliusában találkozott-e, vagy kapcsolatban állt-e olyan személlyel, aki a részvény kibocsátójához köthető, illetve aki kapcsolatban áll a kibocsátó valamely vezető beosztású személyével – ahogyan azt a jegybank is konkrétan megfogalmazta a Magyar Péternek címzett kérdéssorában.
Borítókép: Szorul a hurok a bennfentes kereskedelem ügyében
Forrás: Facebook/Magyar Péter
