Kapkodó és önkényes döntésnek nevezte Havasi Bertalan kirúgását ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint a Magyar Közlönyben megjelent határozat jogilag támadható, ugyanis egy, már megszűnt miniszteri pozícióra hivatkozik. Sőt, szerinte Havasi Bertalan akár a jogviszonya helyreállítását és anyagi kártérítést is kérhet a bíróságtól.
„Ez az ügy tipikusan az amatőr és önkényes hatalomgyakorlás iskolapéldája a Tisza-kormány részéről” – így értékelte ifj. Lomnici Zoltán a miniszterelnök Havasi Bertalan ellen indított lejáratókampányát.
Az alkotmányjogász szerint Magyar Péter részéről ez egy kapkodó, formailag hibás lépés volt, ami inkább gyengeséget és felkészületlenséget jelez.
Mint ismeretes, a szombat délután megjelent Magyar Közlöny szerint Havasi Bertalant azonnali hatállyal felmentették a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkári tisztségéből. Havasi ugyanis aznap délelőtt bement a munkahelyére, így a Miniszterelnöki Kabinetiroda tetőteraszán dohányozva váratlanul szembetalálta magát Magyar Péterrel és az őt kísérő sajtós csapattal. „Jó, hogy itt vagyok, a miniszterelnök úr a gatyámnál fogva ki tud lógatni valamelyik zászlórúdra” – szúrt oda a kormányfőnek Havasi Bertalan.
Tuzson Bence Fideszes országgyűlési képviselő a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy Havasi Bertalant a Magyar Közlönyben megjelentek szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára rúgták ki, aki Rogán Antal volt.
Tuzson Bence szerint Rogán Antal nem tett ilyet, nem is tehetne, ugyanis már nem miniszter.
Az ügyre Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő igazán szellemesen reagált: „Értem én az államférfiúi bölcsesség és nagyvonalúság bizonyítására irányuló csillapíthatatlan buzgalmat, de ez a határozat, sajnos, javaslattevő hiányában végrehajthatatlan. Majd legközelebb.”
Jogilag támadható a rendelkezés
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Magyar Közlöny rendelkezése formailag hibás, és jogi értelemben támadható. Ugyanis a minisztérium (ideértve a korábbi Miniszterelnöki Kabinetirodát) helyettes államtitkára esetében a miniszter (vagy a közigazgatási államtitkár) tehet javaslatot a miniszterelnöknek a felmentésre. A felmentést nem kell indokolni, de a javaslattevőnek léteznie kell – szögezte le.
Emlékeztetett, a Tisza-kormány struktúrájában a korábbi Miniszterelnöki Kabinetiroda beolvadt a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökségbe, Rogán Antal pedig már nincs hivatalban. Egy nem létező vagy megszűnt szerv/miniszteri pozíció nevében történő hivatkozás alaki hibát eredményez, ami a határozat jogellenességét alapozhatja meg.
Schiffer András és Tuzson Bence észrevételei jogilag megalapozottak: a javaslattevő hiánya miatt a határozat végrehajthatatlan vagy semmis lehet
– emelte ki az alkotmányjogász, majd rámutatott: ezek alapján egy ilyen elbocsátás nem tekinthető automatikusan jogilag érvényesnek pusztán a Magyar Közlönyben való megjelenés miatt. Mint fogalmazott, a közlöny bizonyító ereje formai a közzététel által, de nem orvosolja a tartalmi vagy alaki hibákat. A Kúria és az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésekor az eljárási szabályok megsértése a felmentés jogellenességét vonja maga után.
Akár sérelemdíjat is kaphat Havasi Bertalan
Havasi közszolgálati panasszal élhet, illetve bírósági úton támadhatja a határozatot, kérve annak megsemmisítését és a jogviszony helyreállítását vagy kártérítést – így az elmaradt illetmény és sérelemdíj is megilletheti Havasi Bertalant.
Az egységes bírósági gyakorlat is hangsúlyozza, hogy azonnali hatályú felmentés esetén is érvényesül a joggal való visszaélés tilalma. Ha a felmentés indoka politikai bosszú vagy személyes konfliktus, az főszabályként rendeltetésellenes joggyakorlás lehet.
Magyar Péter nem tagadhatja meg a juttatást
A miniszterelnök és Havasi Bertalan közötti párbeszéd végül úgy ért véget, hogy a kormányfő közölte: nem tervezi kilógatni valamelyik zászlórúdon, azt ugyanakkor hozzáfűzte, a helyettes államtitkár sem kapja meg a felmentési pénzt. Havasi mindezt úgy kommentálta: a bíróságon találkoznak.
Az alkotmányjogász ezzel kapcsolatban leszögezte, helyettes államtitkárként Havasi Bertalan kormányzati szolgálati jogviszonyban állt. A felmentéskor felmentési idő és juttatás (köznyelvben végkielégítés) jár, hacsak a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit), vagy átmeneti szabályok mást nem mondanak.
Amennyiben tehát Magyar Péter nem fizetné ki, az jogsértő lenne
– hangsúlyozta, majd kifejtette: a juttatás törvényen alapul, annak megtagadása önkényes, peresíthető igény munkaügyi bíróság előtt. A miniszterelnök nem dönthet egyoldalúan a törvényes juttatásról, hiszen ez a jogállamiság alapelveivel, például a jogbiztonság követelményével is ellentétes.
Hasonló esetekben a bíróságok általában a munkavállaló, jelen esetben a kormánytisztviselő javára ítélnek, ha nincs egyébként törvényes alap a juttatás megvonására.
Ifj. Lomnici Zoltán úgy összegzett, a jogállam nem enged meg „csípőből megvalósított” kirúgásokat a hivatalos közlönyben, nem létező miniszterek nevében. Szerinte
Havasi Bertalan erős pozícióban van, ami a perjogi státuszát illeti, a kormány várhatóan korrigálhat, „de a botrány attól még botrány marad”.
– Hosszabb távon ez alááshatja a közbizalmat a közszolgálati jogviszonyok stabilitását illetően, politikai oldaltól függetlenül. Például Franciaországban dermedten szemlélne a politika egy ilyen elbocsátási cirkuszt. Minden valószínűség szerint első körben a magyar bíróságok, illetve esetleg az Alkotmánybíróság feladata lesz a jogszerűség helyreállítása – mondta az alkotmányjogász.
Vasárnap is folytatódott az adok-kapok
„Gulyás Gergely és Rétvári Bence jogászkodni próbáltak Havasi Bertalan felmentése kapcsán. Aztán kiderült, hogy 16 év kormányzás után sem értenek a dologhoz, így törölték a posztjukat” – írta vasárnap délután közösségi oldalára Magyar Péter. A miniszterelnök bejegyzése kommentszekciójában egy Telex-cikket osztott meg, amelyben a hírportál egy munkajogászt keresett meg az ügyben.
Tuzson Bence korábban említett bejegyzését vették górcső alá, amelyben a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Közlöny szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter volt a kezdeményező.
A hírportál szerint Tuzson Bence valószínűleg a 2026. évi XIII. törvényre gondolt, amely kimondja: a Miniszterelnöki Kabinetiroda – aminek a helyettes államtitkára volt Havasi Bertalan – a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik. Ugyanebben törvényben azonban az is benne van, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja a megszűnő Kabinetiroda vezetőjének hatásköreit is.
Felhívták a figyelmet azonban arra, hogy a 90/2026. (V. 13.) kormányrendelet azt is kimondja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2026. június 15. napján szűnik meg.
A Telex által megkérdezett munkajogász szerint ez azt jelenti, hogy egyelőre létezik a Miniszterelnöki Kabinetiroda, aminek törvény szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja a vezetését – vagyis Tuzson Bence állításával ellentétben most már nem Rogán Antal, hanem Ruff Bálint. A Telex által megkérdezett munkajogász szerint ez az eljárás így jogszerű.
Vitatható az érvelés
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Telex hivatkozott érve ugyan formailag látszólag észszerű, de anyagi jogilag és eljárásjogilag erősen támadható. Ez a konstrukció ugyanis csak egy tipikus átmeneti rendelkezéses „átmentés”, amely azonban nem orvosolja a határozat alaki hibáját, és nem felel meg a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit. 2018. évi CXXV. tv.) szigorú személyi és hatásköri szabályainak. Kifejtette:
jelen esetben még egy kiterjesztő jogértelmezés sem mentesíti a kormányt azalól, hogy pontosan megjelölje a javaslattevő személyét.
A Kit. rendelkezései szerint a helyettes államtitkár azonnali hatályú felmentésére a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár javaslatára kerülhet sor. A javaslattevőnek egyértelműen azonosíthatónak kell lennie – ez nem pusztán technikai követelmény, hanem a jogbiztonság és a határozatok egyértelműsége alapelve. Ez utóbbi azt jelenti, hogy
minden jogi, közigazgatási vagy bírósági döntésnek világosnak, egyértelműnek és ellentmondásmentesnek kell lennie.
Rámutatott: a Magyar Közlönyben megjelent határozat expliciten „a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter” javaslatára hivatkozik. – Ez nem azonos a „Miniszterelnökséget vezető miniszter” (Ruff Bálint) kategóriával, még ha a XIII. törvény átmeneti szabálya szerint Ruff „gyakorolja a megszűnő MK vezetőjének hatásköreit” is. A kormányrendelet (90/2026.) csak a megszűnés dátumát rögzíti (június 15.), de nem deklarálja, hogy Ruff ettől a pillanattól kezdve azonos a korábbi „MK-t vezető miniszterrel” a Kit. szerinti javaslattevői minőségben – magyarázta.
Gulyás Gergely is reagált
Magyar Péter bejegyzésére később Gulyás Gergely is reagált, azt írta: „nem szeretném elrontani a miniszterelnök afelett érzett vasárnapi örömét, hogy a munkatársaim tudtom nélkül töröltek egy Facebook-posztot, ami ettől még természetesen az én felelősségem”.
Szerinte ez azonban nem változtat a tényen, hogy egy helyettes-államtitkárt sem sikerült jogszerűen felmenteni. A bosszú – és a harag – rossz tanácsadónak bizonyult.
„Miután Kabinetirodát vezető miniszter már nincs, ő nem tehetett javaslatot senkinek a felmentésére. (Akkor sem, ha a Kabinetiroda csak egy hónap múlva szűnik meg.) Az ő hatáskörét a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja. Ezt kellett volna feltüntetni, kár, hogy nem sikerült” – jegyezte meg.
Havasi Bertalan – Fotó: Magyar Nemzet/Ladóczki Balázs