A keresztény világ Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezik.
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka.
Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak. Ilyenkor nincs szentmise, csak igeliturgiát mutatnak be a minden díszétől megfosztott oltár előtt.
Ezt a napot a Golgota misztériuma uralja.
Mi történt nagypénteken két évezreddel ezelőtt?
Azzal indult a nap, hogy az a Péter, aki a legtekintélyesebb és leghűségesebb tanítvány volt, akiről Máté evangélista szerint Jézus nem is olyan régen azt mondta, hogy „ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat” (Máté 16:18), nos ez a Péter megtagadta mesterét.
Nem is akárhogyan, hiszen háromszor is kijelentette, hogy nem ismeri Jézust és nem a tanítványa.
János evangélista tudósítása szerint amíg Jézust letartóztatása után a főpap faggatta, az odakint várakozó Pétertől „a kapunál őrködő szolgáló megkérdezte: Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy? Nem vagyok – felelte. A szolgák és a poroszlók tüzet raktak és melegedtek, mert hideg volt. Péter is odaállt közéjük melegedni. (…) Újra megkérdezték tőle: Nem ennek az embernek a tanítványai közül való vagy? De tagadta: Nem vagyok. A főpap egyik szolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a fülét, megjegyezte: De hisz ott láttalak vele a kertben. Péter ismét tagadta. Erre nyomban megszólalt a kakas” (János 18,15).
A főpap után a római helytartó, Pilátus is kihallgatta Jézust.
Még mindig János evangélistánál maradva kettejük párbeszédéről ezt olvashatjuk a Bibliában: Pilátus „maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Jézus ezt felelte: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam? Hát zsidó vagyok én? – tört ki Pilátus. – Saját néped és a főpapok adtak kezemre. Mit tettél? Jézus így válaszolt: Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna országom, harcra kelnének szolgáim, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innen való. Pilátus közbeszólt: Tehát király vagy? Te mondod, hogy király vagyok – mondta Jézus. – Arra születtem, s azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, hallgat szavamra. Pilátus ezt mondta: Mi az igazság? E szavakkal újra kiment a zsidókhoz, és kijelentette: Én nem találom semmiben bűnösnek” (János 18,33-38).
Jézus tehát Pilátus szerint ártatlan volt.
Ez egy nagyon lényeges mondat, ne menjünk csak úgy el mellette! Az Ószövetség lapjain nagyon sok Jézusra vonatkozó próféciát olvashatunk, többek között ezt a jelenetet is „megjövendölték”.
Izajás, vagy más néven Ézsaiás próféta könyvében ugyanis ezt olvashatjuk: „Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze; a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást. Mi mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, ki-ki a maga útjára tért, és az Úr mégis az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát. Megkínozták, s ő alázattal elviselte, nem nyitotta ki a száját. Mint a juh, amelyet leölni visznek, vagy amint a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta ki a száját. Erőszakos ítélettel végeztek vele. Ugyan ki törődik egyáltalán ügyével? Igen, kitépték az élők földjéből, és bűneink miatt halállal sújtották” (Izajás 53,5-8).
Az ószövetségi próféta által használt „bárány” kifejezés Jézus egyik biblikus neve, amit Keresztelő Szent Jánostól kapott.
János evangélista ugyanis a keresztelőre utalva azt írta: „másnap, amikor látta, hogy Jézus feléje tart, így szólt: Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit. Róla mondtam: A nyomomba lép valaki, aki nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem, de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy megismertessem Izraellel. Ezután János tanúsította: Láttam a Lelket, amint galamb alakjában leszállt rá a mennyből, s rajta is maradt. Magam sem ismertem, de aki vízzel keresztelni küldött, azt mondta: Akire látod, hogy leszáll a Lélek s rajta is marad, az majd Szentlélekkel fog keresztelni. Láttam és tanúskodom róla, hogy ő az Isten Fia” (János 1, 29-34).
Mindez Jézus nyilvános fellépésének az elején történt.
Nagypéntek pedig a vége.
Így fog kezet egymással a kezdet és a vég, az Alfa és Omega, melyről a Jelenések Könyve Jézusra utalva írja: „Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég” (Jelenések Könyve 1:8).
Borítókép forrása: Magyar Kurír