Orbán Viktor miniszterelnök pénteken ismét a Kossuth Rádiónak adott interjút, ahol beszélt a hamarosan lezáruló Voks 2025 véleménynyilvánító szavazásról, az orosz energiahelyzetről, valamint a gazdasági kérdésekről is.

A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson való részvételre buzdított a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hangsúlyozva, hogy Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása a mindennapi életünket közvetlenül fenyegető veszélyeket hoz magával.

Orbán Viktor a Voks 2025 szavazás utolsó napján azzal érvelt: aki eddig kimaradt a szavazásból, „az most hallgasson a többiekre”, arra a több mint 2 millió emberre, aki már elmondta a véleményét Ukrajna uniós tagságáról. Hangsúlyozta: a következő néhány év, Magyarország jövőjét és sorsát meghatározó legfontosabb kérdésről van szó. Kiemelte azt is:

Ukrajna uniós tagságával a földalapú támogatás nagy része vagy egésze elvész a magyar gazdák számára, és több százezer ukrán munkavállaló érkezhet Magyarországra, a magyarok pedig elveszíthetik az állásukat.

„Csúnya munka lesz” – így fogalmazott a jövő heti EU-csúcstalálkozó kapcsán, amelynek fő témája az ukrán tagság lesz. Nagy vitára számít, bár reméli, hogy az értelmes keretek között marad. Mint mondta, ilyen helyzetekben fontos a tapasztalat, hiszen Magyarország kormánya a leghosszabb ideje van hivatalban, így van egyfajta „stratégiai nyugalom”. Emellett szüksége van az erőre, amely abból fakad, hogy tudja, mit gondolnak a magyar emberek. Szerinte nem mindegy, hogy amikor megszólal, a kormány vagy egy egész ország álláspontját képviseli, és ez olyan erő, amit nem lehet kikerülni vagy félresöpörni.

Orbán szerint mindenhol hasonló a helyzet: vannak a nemzeti erők, akik nem akarják Ukrajna uniós csatlakozását, nem támogatják a migrációt, és nem akarnak több jogkört átadni Brüsszelnek. Másrészt pedig ott vannak azok, akik támogatják Ukrajnát, a migránsokat, és azt, hogy Brüsszel több jogot kapjon. Ezt úgy jellemezte, hogy „patrióták az egyik oldalon, föderalisták a másikon”.

Az izraeli-iráni helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy Irán erős és nagy ország, ám azt kevésbé tudják róla az emberek, hogy etnikailag egy vegyes összetételű ország. Megjegyezte, hogy ha szétesik a központi iráni kormány, akkor az egész ország szétesik. A miniszterelnök szerint

ha Irán szétesik, azzal nem háborús góc jön létre, hanem kiterjed a háborús konfliktus, így Irán kormányozhatatlanná válását tartja az igazi veszélynek.

A konfliktus következményeiről szólva a kormányfő elmondta: egy hónap alatt ötödével nőt a Brent típusú olaj ára. A háború fölfelé nyomja az árakat, tehát a háború a magyaroknak rossz – jelentette ki, hangsúlyozva, szintén jelentősen, két és félszeresére növelné a családok és a vállalkozások rezsijét, ha a jövőben nem hozhatnánk be gázt Oroszországból. Úgy nyilatkozott: „nyilvánvaló csalás, ügyeskedés, a jogállam brüsszeli megszégyenítése”, amit Brüsszel ez utóbbi kérdésben tesz, hiszen miután a magyar vétó miatt nem sikerült megtiltani az oroszországi energiahordozók behozatalát, most egyhangú döntést nem igénylő kereskedelempolitikai döntésként kívánják meghozni azt. Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy

ez a „kiharcolt jog” elvétele az ezeréves magyar államiság általunk ismert formájának megszűnését jelentené,

hiszen Magyarország kül- és gazdaságpolitikájáról nem Budapesten döntenének, „hanem a brüsszeli bürokraták határoznának.”

A műsorban szóba került az a kötelezettségszegési eljárás is, amelyet az Európai Bizottság ezen a héten indított az árréstop miatt. Orbán Viktor elmondta, hogy a kamatstop miatt is hasonlót tervez Brüsszel Magyarországgal szemben. Brüsszel a kamatstop eltörlésére törekszik, mert az 55 milliárd forint veszteséget okoz a bankoknak. Viszont szerinte ez a pénz a családoknál marad, így védve őket a csődtől. Hozzátette:

szükség van a kamatstopra, mert az eltörlés esetén mintegy 300 ezer család kerülne az utcára.

Az árrésszabályozás kapcsán elmondta, hogy enélkül 20 százalékkal többet kellene fizetni a termékekért. A kormány azt mondja a nagy cégeknek, hogy az árakban csak egy tíz százalékos árrésnövekedés lenne elfogadható, de ők ennél többet szeretnének keresni, ami viszont szerinte indokolatlan profit. Orbán szerint van egy határ, amitől kezdve a családok bajba kerülnek, ezért a kormánynak be kell avatkoznia az ő érdekükben.

Hozzátette, hogy Brüsszel mindig a multik oldalán áll, az árrésstop viszont a családok megélhetését védi, ezért jó a magyar családoknak.

Nem tervezik eltörölni az intézkedést, még akkor sem, ha emiatt az uniós bíróságon perelni fogják Magyarországot. A miniszterelnök reméli, hogy a jogi eljárás alatt helyreállnak az árak.

A kamatstopra addig van szükség, amíg a kamatszintek nem rendeződnek, ezen már dolgozik a Magyar Nemzeti Bank.

MTI / hirado.hu / Magyar Hírlap