Az elmúlt napokban éles vita alakult ki a hazai vízgazdálkodás és az aszálykezelés helyzetéről. Magyar Péter miniszterelnök határozott kritikát fogalmazott meg a korábbi évek fejlesztéseivel kapcsolatban, a nyilvánosan elérhető adatok és a megvalósult vízügyi nagyberuházások listája azonban egészen más képet mutat. A frissen felálló agrárkormányzat már a konkrét megoldásokon dolgozik, és egy, az egyéni felelősségre, valamint a tudományra épülő stratégiával védené meg a hazai mezőgazdaságot a szélsőséges időjárástól.
Magyar Péter miniszterelnök az első, Ópusztaszeren tartott, kihelyezett kormányülés után arról beszélt, hogy egy 257 milliárd forintos új vízügyi fejlesztési csomag indul. Tájékozatatóján úgy fogalmazott, hogy az előző kormány idején egyetlen fillérnyi beruházás sem valósult meg az uniós támogatásokból a vízügyi ágazatban. A hivatalos nyilvántartások és a befejezett projektek adatai tételesen cáfolják ezt az állítást. A magyar állam 2010 óta hazai és európai uniós források bevonásával több százmilliárd forintot fordított ár- és belvízvédelemre, valamint az aszálykárok enyhítésére. Az opusztaszeri tűzivíztározóról is kiderült, nem hagyták magár, mint azt a miniszterelnök mondta, hanem 90 millió forintos többlettámogatást kaptak 2025. decemberében annak fenntartására.
2010 utáni vízügyek: a vizek országa lettünk
A legnagyobb volumenű munkálatok között találjuk a Felső-Tisza vidékét érintő, mintegy 38 milliárd forintos fejlesztést, amely a Túr jobb és bal parti torkolati szakaszát, valamint a Gulács feletti területeket teszi biztonságosabbá. A vízügyi szakemberek az elmúlt években sikeresen átadták a 36 milliárd forintból létrehozott Tisza–Túr árapasztó tározót is. Ez a negyvenkétmillió köbméteres milotai létesítmény a lakosság árvízvédelme mellett a szárazság elleni küzdelemben is kulcsszerepet játszik. A megvalósult nagyprojektek sorát gyarapítja a Hanyi–Tiszasülyi és a Szamos–Kraszna közi tározó, amelyek felépítése együttesen több mint 36 milliárd forintot tett ki. A Dél-Dunántúlon az Ős-Dráva Program keretében csaknem 13 milliárd forintból hoztak létre vízvisszatartó rendszereket és öntözésfejlesztési infrastruktúrát, de milliárdos nagyságrendű források jutottak a Zagyva és a Közép-Tisza védelmére, valamint a Tiszalöki vízlépcső rekonstrukciójára is.
Tavaly elindult a Vizet a tájba! program is, amelynek célja, hogy a rendelkezésre álló vízkészleteket minél nagyobb arányban a tájban tartsuk, és ott hasznosítsuk, ahol a legnagyobb szükség van rá. A program keretében 2025-ben 89 helyszínen valósult meg vízkivezetés, összesen 3697 hektáron, mintegy 12,8 millió köbméter vízzel. A tervek szerint évente mintegy 900 kilométer csatornaszakasz és a hozzájuk tartozó műtárgyak rekonstrukciója történhet meg, amelyek így nemcsak a víz elvezetésére, hanem annak visszatartására és szabályozott elosztására is alkalmassá válnak.
Emellett 38 meglévő tározó felújítása és 77 új tározó létesítése is szerepel a fejlesztések között, ami jelentősen növelheti az ország vízmegtartó képességét.
Az aszály elleni azonnali intézkedésekhez a kormány 2025-ben 4,7 milliárd forintot különített el a vízügyi ágazat számára, amelyből többek között vízvisszatartási és vízpótlási beavatkozásokat finanszíroztak. Az állami vízilétesítményeken keresztül biztosított öntözővízhez a gazdálkodók 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is díjmentesen juthattak hozzá.
A klímaváltozás alakítja a jövőt
A komoly infrastrukturális háttér ellenére a klímaváltozás továbbra is folyamatos kihívások elé állítja a szektort. A heves aszályok ma már állandósuló jelenségnek számítanak a Kárpát-medencében. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a héten Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter vis maior helyzetet jelent be a vízhiány miatt. A tárcavezető egy átfogó interjúban vázolta fel a hosszú távú szakmai terveket. A miniszter szerint a támogatások puszta kifizetése helyett a teljes kockázatvállalási rendszert újra kell gondolni.
Az új agrárvezető szerint hosszú távon lehetetlen fenntartani azt a gyakorlatot, amely kizárólag az állami segítségtől várja a túlélést a természeti káresemények után.
Bóna Szabolcs kifejezetten fontosnak tartja a gazdatársadalom edukációját és a tudatos földhasználatot. Kiemelte, hogy ma már a tudományos kutatások pontosan megmutatják, mely területeken lehetetlen nyereségesen termelni bizonyos növényeket. Ha egy gazdálkodó a rendelkezésre álló adatok ellenére ismételten kukoricát vet egy olyan földön, ahol az elmúlt öt évben folyamatosan veszteséget termelt, ott komolyan felmerül az egyéni felelősség kérdése.
Milyen jövő várhat az agráriumra?
Az agrárium jövőjét a minisztérium egy adatvezérelt, a valós fogyasztói igényekre építő rendszerben látja. A szaktanácsadókból, az egyetemi kutatásokból és az információs hálózatokból álló tudásbázis a jövőben komoly segítséget ad a termelőknek a helyes döntések meghozatalában. Az új kormányzat egy olyan modern, versenyképes mezőgazdaság megteremtésén dolgozik, amely az eddig megvalósult vízügyi beruházásokra és az okos technológiákra támaszkodva képes sikeresen és nyereségesen alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök aszályvédelmi szemlét tart Dunapatajon 2025. július 3-án – Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Benko Vivien Cher