Az ügyészség nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást Semjén Zsolt ügyében – derült ki egy, a politikus által közzétett dokumentumból. Ez egy súlyosabb, minősített kategóriát jelent ezen a bűncselekménytípuson belül, amelynek a büntetése akár két évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Mint írtuk, a Központi Nyomozó Főügyészség hétközben közölte: a Szőlő utcai ügyben semmilyen formában nem merült fel politikus érintettsége.
Semjén Zsolt (vagy valaki a megbízásából) ettől függetlenül korábban már feljelentést tett rágalmazás miatt, és ennek alapján elindult egy nyomozás. Ennek is tudható be az, hogy szeptember végén már házkutatást tartottak a vádak megfogalmazóinál.
A miniszterelnök-helyettes szombaton közzétett egy új dokumentumot, amely szerint azonban
már nemcsak pusztán rágalmazás miatt, hanem „aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt és jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt” zajlik a nyomozás.
A dokumentum szerint ennek előzménye az volt, hogy Semjén Zsolt képviselője október 13-án tett emiatt egy külön feljelentést. Ezzel összefüggésben a Budapesti I. és XII. kerületi ügyészség közölte, hogy átvették az ügyet, és elrendelték a szóban forgó nyomozást, amelynek lefolytatásával a Készenléti Rendőrséget bízták meg.
A politikus a poszt kommentárjában azt írta: „Miután bebizonyosodott, hogy a kormánytagokat – így a miniszterelnök helyettest is – minden alapot nélkülözve, ártatlanul rágalmazták meg, a Kereszténydemokrata Néppárt elvárja a rágalmazók bocsánatkérését!”
Mi a különbség?
A Büntető Törvénykönyv hatályos változata azt mondja, hogy rágalmazást követ el az, „aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ehhez képest, ha a rágalmazást „a) aljas indokból vagy célból; b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el”, akkor az minősített esetnek minősül,
és ebben az esetben a büntetés akár két évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Aljas indokból vagy célból elkövetettnek rágalmazás lehet például az, ha valakiről azért állítanak a becsületet sértő tényt, mert ezzel az illető a saját pályafutását akarja támogatni. A nagy nyilvánosság esete pedig szintén könnyen fennállhat, azok után, hogy országos sajtóhír lett az ügyből.
A szóban forgó passzusnál ugyanakkor azt is megjegyezték még, hogy „nem büntetendő rágalmazás miatt annak a cselekménye, aki az (1) bekezdésben meghatározottakat a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.”
Semjén Zsolt a hét elején azt is elmondta a parlamentben, hogy szerinte kicsoda (vagy inkább micsoda) is Zsolti bácsi.
Összeomló vádak: a főügyészség szerint nincs politikus a Szőlő utcai ügyben
Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Budapest, 2025. október 20.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2025. október 20-án.
MTI/Kovács Attila



