Szerinte a Fideszről kialakult negatív kép nem a kormány politikájából fakad, hanem abból, hogy egyesek visszaéltek a helyzettel, elveszítették a mércét és a józan ész iránytűjét – nyilatkozta a Telexnek. Mint elmondta: azért döntött a Telex mellett, mert rendkívüli helyzet van és rendkívüli interjút adott.
„A Tisza Pártnak többen hittek, mint nekünk, többen gondolták, hogy az általuk bemutatott ajánlat jobb, mint a miénk volt” – mondta Szijjártó Péter a Telexnek adott interjúban.
A leköszönő külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatott: a külföldi titkosszolgálatok befolyásolhatták a választásokat. Úgy véli, Ukrajna és a brüsszeli intézmények egyértelműen abban voltak érdekeltek, hogy a kormányoldal vereséget szenvedjen és kifejezte reményét, hogy Magyarország nem fog belekeveredni a háborúba.
Szijjártó emlékeztetett: munkájának jelentős részét az tette ki, hogy ezt megakadályozza.
A politikus arról is beszélt: ha a Fidesz nyerte volna a választást, biztos lenne abban, hogy az ország képes lenne nemet mondani Brüsszelnek. Hozzátette, az elmúlt négy évben aggasztó hangnemváltást tapasztalt, hiszen európai vezetők egyre inkább a háborút kezdték realitásként kezelni, ami nála több vészcsengőt is megkongatott. Bízik benne, hogy a most döntési helyzetben lévők nem engednek majd a rájuk nehezedő nyomásnak. Úgy látja,
a jövőben már nem lesz magától értetődő a béke, a jelenlegi helyzetet pedig kifejezetten aggasztónak tartja.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy otthon nem szoktak politikáról beszélni: az elmúlt tizenegy évben folyamatosan nagy terhelés alatt dolgozott, ezért a családdal töltött időt nem akarta közéleti témákkal kitölteni. Hozzátette, gyermekeit igyekszik távol tartani a politikától.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: ő mindenekelőtt Magyarországnak szurkol. Példaként említette, hogy amikor felmerült, magyar és szlovák szakértők vizsgálják meg a Barátság kőolajvezetéket, egy uniós szóvivő inkább katonák küldését vetette fel. A kampány kapcsán megjegyezte: végső soron a választási eredmény minősíti az elvégzett munkát.
A leköszönő külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy több magyar is életét vesztette az orosz fronton.
Mint mondta, számukra a legfontosabb cél az volt, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból – ezt a provokációs kísérletek ellenére sikerült elérni.
Úgy véli, a konfliktusnak tárgyalásos úton kell véget érnie, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az amerikai és az orosz fél között fennmaradjon a párbeszéd. Amíg van kommunikáció, szerinte megelőzhető egy globális katasztrófa.
Szijjártó Péter azt mondta, nem emlékszik arra, hogy korábban ellenfeleikkel szemben olyan módon léptek volna fel, mint ahogyan most a Fidesszel szemben történik. Szerinte hamis az a kép, amely szerint eddig „pokol” volt az élet az országban, most pedig „mennyország” következik. Hozzátette: ő maga és a miniszterelnök is arra törekedtek, hogy a rendszer valóban a nemzeti együttműködésre épüljön.
A volt miniszter visszautasította a gyűlöletkeltés vádját, hangsúlyozva: a kormány tagjai mindig azon dolgoztak, hogy Magyarország mindenki számára élhető ország legyen.
Úgy véli, a Fideszről kialakult negatív kép nem a kormány politikájából fakad, hanem abból, hogy egyesek visszaéltek a helyzettel, elveszítették a mércét és a józan ész iránytűjét.
Szijjártó Péter úgy véli, a magyar politikába történt beavatkozás súlyos volt, és már a megengedhetőség határát súrolta. Hangsúlyozta: ők magukat patriótának és szuverenistának tartják, akik mindig készen állnak kiállni a nemzeti érdekekért, ezért véli úgy, hogy joggal nevezik magukat a nemzeti oldalnak. Hozzátette, hogy a másik oldal önmeghatározása az ő saját döntésük kérdése.
Úgy fogalmazott, mindenki a magyar nemzethez tartozik – itthon és a határon túl egyaránt –, függetlenül politikai nézeteitől. Kifejtette, a „nemzeti” és „globalista” megközelítések nem a nemzethez tartozást kérdőjelezik meg, és bízik benne, hogy ezt a másik oldal sem vitatja. Megjegyezte: mindig örömmel látja, amikor a magyarok büszkén vállalják és mutatják meg nemzeti szimbólumaikat.
Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az ellenzéki sajtó hosszú ideig azzal támadta őt, hogy a gödi akkumulátorgyár szennyezést okozott, a választások után azonban kiderült a Greenpeace-jelentésből, hogy ez nem felel meg a valóságnak.
Felidézte: amikor korábban a Telex megkereste őt, azt elsősorban a portál saját közönsége kiszolgálásának tartotta, és úgy érezte, inkább egyfajta „bikaviadal” jellegű helyzetbe próbálják bevonni.
A közösségi médiáról szólva elmondta, sokáig nem akart saját profilt létrehozni, végül azonban a miniszterelnök kérésére mégis megtette. Hozzátette: utólag ezt helyes döntésnek tartja, mert aki kíváncsi volt a munkájára, ott átfogó képet kaphatott róla. Úgy látja, a világ döntő részében a politikusok így kommunikálnak.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: ha mindent jól csináltak volna, nem szenvedtek volna vereséget. Elmondása szerint sokat mérlegelte, milyen következtetéseket kell levonni a kialakult helyzetből. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenhat évben igyekezett a tudása legjavát nyújtani, és minden idejét a munkájára fordította, ugyanakkor tudomásul vette, hogy a választók többsége ezt nem értékelte megfelelő teljesítményként. Hozzátette:
a kormányzati munka mögötti jó szándékot nem szeretné elvitatni.
Mészáros Lőrincről szólva azt mondta: nem tud más emberekért felelősséget vállalni. Azt mondta, amikor az általa vezetett minisztérium kapcsolatban volt Mészáros Lőrinccel, akkor az ő vállalatai a beruházásokat végrehajtották, a támogatásokkal elszámoltak, és munkahelyeket hoztak létre.
Szijjártó Péter arról beszélt, zavarja, hogy munkája megítélése nem kizárólag a saját teljesítményén alapul, hanem olyan szereplők tettein is, akik nem rendelkeztek politikai felhatalmazással. Hangsúlyozta: az ő döntéseinek is szerepe volt abban, hogy Magyarországon mintegy 507 ezer munkahely jött létre.
Méltatlannak nevezte, hogy Orbán Viktor – szerinte történelemkönyvekbe illő – teljesítményét olyanok miatt értékelik, akik nem rendelkeztek demokratikus felhatalmazással. Úgy látja, a miniszterelnök súlyos válságok közepette vezette az országot, és sajnálja, hogy ezt nem önmagában mérlegelik.
Matolcsy György kapcsán elmondta: korábban szimpatizált vele, hiszen a 2010-es évek elején fontos szerepet játszott a gazdaság stabilizálásában. Hozzátette, nem tudja, mi vezetett a mostani helyzethez a jegybank körül, és ezt senki sem látta előre. Szerinte ez az ügy egyértelműen hozzájárulhatott a választási eredményhez, ami miatt kifejezetten dühös.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: elítéli, és korábban is elítélte, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Szerinte a háborút mielőbb le kellett volna zárni, és az európai politika ott hibázott, hogy nem tett elég határozott lépéseket a konfliktus befejezése érdekében. Hozzátette: a háború lezárása minden fél közös érdeke. Úgy fogalmazott, irreálisnak tartja azt az elképzelést, hogy a konfliktus Ukrajna katonai győzelmével érjen véget Oroszország felett. Véleménye szerint ha megszakadnak a kommunikációs csatornák, azzal a béke esélyét is feladják.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy vele szemben személyesen is súlyos vádak hangzottak el a választási kampányban. Állítása szerint Magyarország energiaellátásának biztonsága, valamint az, hogy a magyar háztartások rezsiköltségei jóval alacsonyabbak Európa több országához képest, a pragmatikus orosz kapcsolatoknak köszönhető. Hangsúlyozta:
ezek nem „szívességek”, hanem kedvező megállapodások eredményei, amelyek révén az orosz olaj és gáz a legolcsóbb energiaforrásnak bizonyul Magyarország számára.
Hozzátette, a személyét érő vádakat bántónak tartja, és szerinte az is kiderült, hogy külföldi titkosszolgálati akciók célkeresztjébe került. Azt mondta, az Oroszországgal kötött megállapodásoknál Magyarország csak drágábban juthatna energiához más forrásokból. Hozzátette: ha az embereknek választaniuk kell az olcsóbb és a drágább energia között, többségük egyértelműen az előbbit választaná.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, szerinte
„nem feltétlenül a véletlen műve, hogy kárpátaljai, magyarok lakta településeket nem értek bombatalálatok az orosz–ukrán háborúban.”
Véleménye szerint ebben szerepe lehetett annak is, hogy az orosz és a magyar vezetés között pragmatikus kapcsolat állt fenn.
Arra a felvetésre, hogy egy esetleges, az Európai Unióhoz való csatlakozásról vagy az EU-ban való bennmaradásról szóló népszavazáson hogyan döntene, Szijjártó Péter egyértelműen az igen mellett tette le a voksát.
Szijjártó Péter a saját politikai jövőjére vonatkozó kérdés kapcsán arról is beszélt, hogy egy szűrővizsgálat során olyan diagnózist kapott, amelyet nem könnyű feldolgozni. Elmondása szerint azóta több beavatkozáson is átesett. Hozzátette:
„egy ilyen helyzet után az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, meddig tart a saját terhelhetőségének határa.”
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, megtiszteltetésként és kegyként élte meg, hogy hosszú ideig külügyminiszterként szolgálhatott, és soha nem törekedett ennél magasabb pozícióra. Kijelentette: nem látja magát a Fidesz lehetséges vezetői között, és biztos abban, hogy nem is lesz a párt élén. Hozzátette, Orbán Viktor személye miatt csatlakozott a Fideszhez, és az ő pozíciójára sem vágyott soha.
Arról is beszélt, hogy szerinte a politika jelentősen átalakult: ma már a teljesítményt sokszor a közösségi médiában mérik. Úgy látja, egy komoly beruházás elérése kevésbé kap figyelmet, mint az, hogy valaki képes-e néhány jól hangzó mondatot megfogalmazni például a TikTokon.
Címlapkép: Facebook/Szijjártó Péter