Így próbálják befolyásolni a magyar emberek véleményét.
A Nézőpont Intézet 19, igazolhatóan részben külföldi forrásból működő, magyar nyelvű sajtótermék 2025-ben megjelent cikkeit vizsgálta meg és a tartalomelemzés alapján összesen 240 olyan cikket talált, amely ukrán propagandát terjeszt.
A Nézőpont statisztikai elemzése pontos képet ad arról, hogy a külföldről finanszírozott sajtótermékek hogyan próbálták befolyásolni a magyar közéleti vitákat az ukrán érdekek szerint.
A hazánk belügyeibe való külföldről induló beavatkozási kísérletek a második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépését követően felerősödtek, mutat rá az elemzés, amely arra is kitér: számos nemzetközi szereplő – egyes államok, nemkormányzati szervezetek, nemzetközi intézmények, stb. – vált ellenérdekeltté a polgári kormány akár belföldi intézkedéseivel, akár nemzetközi szerepvállalásával szemben.
A beavatkozási kísérletek számos formát öltöttek, azonban nem minden esetben voltak mindenki, különösen a közvélemény számára egyértelműen beazonosíthatóak.
Nyilvánvaló és látványos nyomásgyakorlásként tekinthetünk az Európai Unió különböző intézményeiből érkező bírálatokra és szankciókra, más országok képviselőinek Magyarországgal kapcsolatosan megfogalmazott kritikáira, vagy akár nemzetközi szervezetek és NGO-k fellépésire a magyar kormány politikájával szemben, mutat rá a kutatás.
A beavatkozási kísérletek gyakran közvetett, a szélesebb közvélemény által nem feltétlenül érzékelhető módon öltenek testet, hiszen azokat olyan szereplők útján valósítják meg, amelyek látszólag függetlenek az idegen érdekek képviselőitől, mégis – elsősorban anyagi – függésben állnak tőlük. Ebbe a körbe tartozik Magyarországon a kormányellenes médiumok világának jelentős része, melyek a közvéleményt befolyásoló politikai aktorként tevékenykednek belföldön a magyar kormány külpolitikájával szemben, emeli ki a Nézőpont Intézet.
„Soros György és a hozzá köthető szervezetek kormányellenes magyarországi szerepvállalása, különösen a 2022-es választási kampányhoz kapcsolódó finanszírozási botránya azonban ráirányította a figyelmet arra a kapcsolatra, amely a Magyarországgal szemben ellenérdekelt külföldi szereplők és az álláspontjukat itthon képviselő kormánykritikus médiumok jól meghatározható köre között létezik. Ennek a közvetlen a kapcsolatnak legegyértelműbb bizonyítéka az ezen sajtótermékekhez külföldről érkező, a tevékenységüket biztosító anyagi források, azaz külföldi finanszírozásuk” – olvasható az elemzésben.
A kutatás rámutat: az elmúlt másfél évtizedben több olyan esetet azonosítható, ahol a magyarországi ellenzéki sajtó meghatározó médiumai a nemzetközi térből érkező politikai támadásokkal összhangban, azokat képviselve vagy felerősítve a kormánnyal szemben lépett fel.
„Ilyen kérdésnek tekinthetjük a gyermekek védelmét célzó, genderpropagandával szembeni kormányzati fellépést, az Európába érkező migráció megakadályozását célzó politikát, vagy, legaktuálisabban, az ukrán-orosz háborús konfliktushoz kapcsolódó békepárti és Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását ellenző magyar álláspontot” – emeli ki a kutatás.
Az utóbbi napok Ukrajnához kötődő bel- és külpolitikai eseményei, különösen pedig az ukrán titkosszolgálat Magyarországgal szembeni fellépése a figyelem középpontjába állította a külföldről finanszírozott magyarországi médiumok Ukrajnával kapcsolatos tevékenységét.
A Nézőpont Intézet ezért tartalomelemzésnek vetette alá a külföldi forrásokból (is) működő hazai sajtótermékek az orosz-ukrán háborúhoz és Ukrajna EU-csatlakozásához kapcsolódó anyagait azt vizsgálva, milyen mértékben tekinthetők azok elfogultnak keleti szomszédunk irányába. Elemzésünk egyértelmű összefüggést talált a külföldi finanszírozás léte és az ukrán-párti álláspont képviselete, sőt, sok esetben az ukrán propaganda terjesztése között.
A Nézőpont Intézet 19 médiumot azonosított be, melyek az elmúlt években dokumentálhatóan részesültek külföldről érkező támogatásokban és aktívan vesznek részt az ukrán propaganda kiszolgálásában.
A külföldi finanszírozást alátámasztó információk a kiadók (cégek, alapítványok, egyesületek) éves beszámolóiból, saját közléseikből vagy a finanszírozók (nemzetközi intézmények, alapítványok, nagykövetségek, stb.) nyilvánosan hozzáférhető közléseiből származnak. Minthogy a hatályos szabályozás a kiadók számára nem teszi kötelezővé még a külföldi támogatások tényének közlését sem, így a ténylegesen Magyarországon kívülről vagy akár hazai közvetítőn keresztül befogadott forrásokból működő médiumok teljes köre sem azonosítható be, ahogy a támogatások mértéke vagy azok eredete sem.
A héten az országgyűlésnek benyújtott, „a közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslat ezen a helyzeten kíván változtatni.
A fentiek szerint hozzáférhető információk alapján a következő médiumok biztosan hozzájutottak külföldről származó forrásokhoz: Telex, Partizán, 444, HVG, Magyar Hang, Magyar Narancs, Klubrádió, Átlátszó, Mérce, Lakmusz, Ez a lényeg, Nyugat, G7, Kecsup, Debreciner, Borsod24, Greenfo. A Szabad Európa közvetlenül amerikai állami forrásból, míg a magyar nyelven is hozzáférhető Euronews eleve külföldi kiadóként működik Magyarországon.
A Nézőpont Intézet a fenti médiumok az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó vagy Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán 2025. január 1. és 2025. május 14. között megjelentetett anyagait vetette alá tartalomelemzésnek. Elemzésük 240 darab olyan önálló megjelenést azonosított, amelyek illeszkednek Ukrajna propagandájába. Ez azt jelenti, hogy 134 nap alatt naponta több olyan hírrel is találkozhattak a külföldről finanszírozott médiumokat követő magyar választók, amelyek egyértelműen Ukrajna érdekeit voltak hivatottak közvetíteni a magyar közvéleménynek, így ukrán vonatkozású álláspontjuk befolyásolására voltak alkalmasak.
Az Ukrajna nemzetközi törekvéseit támogató propagandának két, nyilvánvaló üzenet-típusa azonosítható: amelyek közvetlenül segítik elő Ukrajna céljainak elérését (pozitív propaganda), azaz támogatják aktuális ambícióit (háború folytatása, uniós tagság); valamint amelyek indirekt módon támogatják tevékenységében, azaz háborús vagy politikai ellenfeleivel szembeni előnyt (pozíció gyengítése, kritika, lejárató kampány) biztosítanak számára (negatív propaganda).
Ehhez a szabályhoz igazodva a külföldről finanszírozott fenti médiakör által közölt megjelenések is alapvetően két nagy csoportba sorolhatóak: azok, melyek Ukrajnát pozitív színben tüntetik fel a magyar közvélemény számára vagy támogatják az ukrán háborús erőfeszítéseket, valamint azok, melyek a magyar kormány az ukrán érdekekkel ellenkező álláspontját vagy intézkedéseit kritizálják.
Az utóbbi (az ukrán propagandát támogató) kategóriába az Ukrajna törekvéseinek elérését nehezítő szereplők kedvezőtlen színben feltüntető híradások tartoznak. Belpolitikai értelemben ide elsősorban a magyar kormány Ukrajna-politikáját bíráló, azt Európa-ellenesként vagy egyoldalúan oroszbarátként beállító, az Ukrajnának adott magyar humanitárius segítséget lejárató megjelenések sorolhatók.
Jól illusztrálja Ukrajna magyarellenes propagandájának kiszolgálását a Magyar Hang Orbán Viktor démonizálására tett kísérlete (2025. 03. 05.) – illeszkedve a nyugati balliberális sajtó a szélsőjobboldal előretörésének hangulatkeltéséhez –, mikor Mérő Lászlónak biztosítottak felületet, hogy elmondhassa: „Tálcán kínálták nekünk, hogy végre egyszer a történelem jó oldalán álljunk, akkor viszi ki az országot belőle. Orbán Viktort Szálasi Ferenc oldalán, a nagy árulók között fogják emlegetni.”
Végül, még az ukrán titkosszolgálat legfrissebb vádjait jóval megelőzően, ámde azt megerősítve, a Klubrádió egy interjú keretében, amely Horváth Gábor külpolitikai újságíróval készült, egyenesen az Orbán-kormány revizionista törekvéseit vizionálta (2025. 03. 05.).
A teljes elemzés az alábbi linken olvasható.
