Márton-nap előtt madárinfluenza, nagyböjtben száj- és körömfájás, amennyiben pedig emberben talál gazdára, magát koronázza. A Covid 19 szorítása mintha engedne, de a hízott liba árát, a májat külföldi piacokra termelők bevételét vagy éppen a húsvéti bárányok vevőkhöz szállítását rendre elgáncsolja ez a valaminek is alig nevezhető, a legkisebb élőlényeket is alulmúló mikroszkopikus gyilkos, a vírus.

Szobrot kellene neki állítani úgy, mint a kolorádóbogárnak. A Leptinotarsa decemlineata a magyarországi megjelenését követő ötvenedik évben kapta meg a köztéri elismerést. És éppen ötven év után rúgta ránk az istálló ajtaját újra a páros ujjú patásokat megbetegítő vírus. Ráadásul nem csak a nevében ragadós, hanem a gazdakeresésben is. Ám, aki látta a hédervári szobrocskát, amelyen egy vörös sziklán napoztatja csíkjait a krumplibogár, az a vírusszobrot is csak emelvényen tudja elképzelni. Olyan posztamensen, mint amilyenen a Kő Pál megformálta Károly Róbert áll Gyöngyös belvárosában. Hédervár egykori ura amúgy is kötődik a kiskirályok hatalomvágyát letörő Anjou-házi magyar uralkodóhoz, miután egy alkalommal megmentette királya életét.

Bogarunk az idők kezdetén Mexikóban legelészett a vadon termő tányértüske levelein, míg föl nem kapaszkodott a délről északra terelt szarvasmarhák hátára, és 15 évnyi utazgatást követően el nem jutott a 3000 kilométerre található Atlanti-óceánig. Ekkor viszont egyidőben olyan sok képviselővel jelent meg Coloradoban, hogy a helyiek úgy jártak, mint a magyar választópolgárok tavaly a Tisza párt EP választási listájával.

Azt gondolták a jó amerikaiak, ha ilyen nagy számban fordulnak elő területükön ezek az élősködők, akkor biztosan nem idegenek. Őshonosnak vélve őket a kolorádóbogár nevet adták nekik.

Az időközben a burgonyát megkedvelő bogarak aztán áthajóztak az óceánon is. Először Franciaországban, majd Angliában vetették meg mind a hat lábukat, de az első világháború végére már kinézték maguknak az öreg földrész egészét. 1936 Németország, 1940 Ausztria, és a második világégést követően ott álltak az osztrák-magyar határon. 1947-ben Héderváron, a Hársfa utcában gyűjtötték be az első példányaikat. Aztán fokozatosan a többit is, de nagyon sokan közülük az egyéni szabadság bajnokaiként világhódító útjukon meg sem álltak a Csendes-óceánig. Azóta vívja velük a maga harcát az összes burgonyanemesítő és -termesztő.

A száj- és körömfájás pusztítása régebbi keletű, de önazonossága csak az ezernyolcszázas évek végéig vezethető vissza. Vírusként akkor azonosította a kórokozót két bakteriológus is. Ez a szabad szemmel nem látható, élettelen, se növény, se állat méretében úgy viszonyul az állati sejtekhez, mint bolygónk egy maréknyi üveggolyóhoz. És ennek a paránynak az egyetlen „példánya” képes több ezer szarvasmarha megfertőzésére, elpusztítására.

Vírus szobromnak tehát a brüsszeli Atomiumhoz hasonlatosan milliószoros nagyításúnak kell lennie. A brüsszeli jelkép az amerikai Szabadság-szobornál egy kicsit magasabb, de az Eiffel toronynak csupán a harmada. Ilyen magasságokban kellene keresgélnem, csak nehéz eldöntenem, hogy a 27 EU-s ország között lakosságszám, terület, vagy a történelmi múlt alapján válaszhatom-e meg a másokat nem sértő méretet. A megformálás sem lesz egyszerű, mert a modellem sokoldalú. Folyamatosan alakoskodik. Van, hogy rúdnak mutatja magát, aztán fonálként jelenik meg, de képes ikozaéderként is helyet követelni magának. Ez egy olyan térforma, amelynek húsz lapja, azaz húsz oldala van. Lehet, hogy ez lenne a leglátványosabb?

Eszembe jutnak a mesterségesen előállított vírus kártételek. Az átutalást eltérítő banki felületek, a megrendelést megsokszorozó online szolgáltatások, a havi fizetést „lenyúló linkek”, az eredetihez megtévesztésig hasonlító „hivatalos levelek”. Emlékeimben sorakoznak a közszereplők elhangzott túlzásai, a soha be nem tartott választási ígéretek, a kártékonynak bizonyult nyilatkozatok, a politikai élet ártó vírusai. A növények, állatok, vagy éppen az ember szervezetét megtámadó méreg ellen egyre hatékonyabban küzdenek a virológusok, biológusok, gyógyszerészek és orvosok.

Ám a tudatunkat, a gondolkodásunkat, a meggyőződésünket károsan befolyásoló hatások, az értékrendünket, elkötelezettségünket megingató vírusok ellen nincs oltóanyag. Se RNS-alapú, sem pedig gyógynövényekből kinyert vagy mesterségesen kikevert.

Az irigység, a rosszindulat, a harag vagy a kárörvendő gyűlölet vírusa a mindent tudni akaró ember mai eszközein gyorsabban terjed, mint a vándormadarak hurcolta H5N1, vagy más esetben az AIDS-fertőzés büszke hordozója.

Hopp! A képernyő sarkában fölugrik egy ablakocska. Veszélyre figyelmeztet. Olvasom, hogy az adataim védelmére korábban letöltött alkalmazást frissítenem kell, mert az újabb és újabb vírusokat ez már nem képes kiszűrni. Semmibe sem kerül – tolakszik tovább a jószándék. Azt írja, hogy az ajánlott vírusvédelmi rendszer nélkül ezt az írásomat esetleg még befejezhetem. Sőt! Választhatok a telepítéshez olyan időszakot is, amikor biztosan nem akarom a gépemet használni. Ám, ha ezen ajánlások egyike sem megfelelő, szívesen figyelmeztet ismét, egy másik alkalommal. Erre nyomok.

A vírus szobor ötletéről meg majd egy másik alkalommal, amennyiben sikerül a védelmi rendszeremet frissítenem…

Szerző: NéMA
Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor