Összesen 14 ország 80 versenyzője állt rajthoz, ami a nemzetközi mezőny erejét és a sportág vonzerejét is bizonyítja.

A 2025-ös lovasíjász-világbajnokság ismét a magyarországi Kaposmérőn, a legendás Kassai-völgyben került megrendezésre, amely már hosszú ideje a sportág szellemi és gyakorlati központjának számít. A világbajnokság valójában hármas esemény volt: egyszerre zajlott a verseny, a lovasíjász-világtalálkozó, valamint a bírók nemzetközi fórumát jelentő világtalálkozó is, amely egyre fontosabb szerepet tölt be a sportág intézményes fejlődésében.

Az esemény a világ minden tájáról vonzotta a résztvevőket. A fedett lovardában 18 ország lobogója alatt gyülekeztek a sportolók és kísérőik, ami jól jelzi a sportág globális térhódítását. Már mindegyik ország rendelkezik nemzetközi versenyekre alkalmas pályával, ami az infrastruktúra fejlődését is mutatja.

A világbajnokság egyedülálló színvonalát az is mutatja, hogy az elsőként megérkező kínai és dél-afrikai csapatok már a verseny előtt edzőtáborban készültek a Kassai-völgyben.

Összesen 14 ország 80 versenyzője állt rajthoz, ami a nemzetközi mezőny erejét és a sportág vonzerejét is bizonyítja.

A versenyek a klasszikus, közel 99 méter hosszúságú, egyenes pályán zajlottak, ahol a versenyzőknek vágtázó ló hátán kellett céltáblára lőniük. A pontozás összetett: nemcsak a találatok pontosságát, hanem a teljesítmény idejét is figyelembe veszik, így a versenyzőnek egyaránt uralnia kell a tempót, az egyensúlyt, a ritmust és a pontosságot – ez az a négyes egység, amely a lovasíjászat lényegét adja.

A versenyszabályok és a technikai követelmények rendkívül magas szintű felkészültséget kívánnak a sportolóktól. A lovasoknak úgy kell biztos kézzel célba találniuk, hogy közben nem fogják a ló kantárszárát, sőt, gyakran a ló mozgásának ritmusára sem néznek le, csupán testérzékelésből tartják az egyensúlyt. Ez a fajta összhang a lóval – fizikai, mentális és érzelmi szinten is – a sportág legnagyobb kihívása, ugyanakkor a legnagyobb szépsége is.

A világbajnokság legnagyobb szenzációját a mindössze 16 éves erdélyi versenyző, Csiszér Ivett szolgáltatta, aki Csiba községből érkezett. Kiemelkedő teljesítményével nem csupán a versenyt nyerte meg, hanem szimbolikusan is „a lovasíjászat királynőjévé” vált. 

A sportág története itt, a Kassai-völgyben indult el közel négy évtizeddel ezelőtt, Kassai Lajos munkásságának köszönhetően. A jelenlegi állapot – jól kiépített versenypályák, professzionálisan felkészített lovak, tóval tarkított, rendezett táj – egy hosszú és következetes építkezés eredménye. Mára Magyarországon 17 kánság, vagyis lovasíjász-egyesület működik, és több mint ezer versenyt bonyolítottak le világszerte, amelyeken tízezer lovasíjász vett részt. A sportág tehát már messze túllépett a hagyományőrzés keretein, és jól szervezett, nemzetközi sportközösséggé fejlődött.

A verseny lebonyolítása mellett hangsúlyos szerepet kaptak a közösségépítő események is. A szervezők és maga Kassai Lajos is többször hangsúlyozták:

a lovasíjászat valódi célja nem a győzelem hajszolása, hanem a közösségi élmény, az együtt gyakorlás, egymás támogatása és a hagyományápolás

– írja beszámolójában a Demokrata.

Kassai Lajos a civil Akadémia vendége volt májusban:

Civil Akadémia – Kassai Lajos: Nem lehet úgy élni, hogy nem szeretem a hazámat

 

Címlapkép: Demokrata/T. Szántó György