Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa az ukrán RBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy az EU-csatlakozás során mindig is az érdemalapú megközelítést tartották szem előtt – vagyis ha egy ország teljesíti a szükséges feltételeket, akkor haladhat előre a csatlakozási folyamatban.
Mint fogalmazott: „Ukrajna elvégezte a házi feladatát”.
Érdekesség ugyanakkor, hogy még áprilisban ugyanő mutatta meg Alex Sorosnak egy táblán keresztül, hogy Ukrajna semmilyen objektív kritérium alapján nem alkalmas a tagságra.
Alex Soros és Marta Kos Ukrajna uniós lehetőségeit taglalják Forrás: Facebook/Szánthó Miklós
Ukrajna jelen állapotában még Európai Unió saját mércéje szerint sem nem felel meg az uniós csatlakozás kritériumainak.
Erről egy áprilisi felvétel is tanúskodik, amikor Alex Soros és Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa közösen tanulmányoznak egy „Bővítés” feliratú táblázatot, amely az uniós csatlakozásra váró országokat és azok előrehaladását mutatja a csatlakozási feltételek mentén. A táblázatban Ukrajna neve mellett minden kritérium piros színnel szerepel, ami azt jelzi, hogy az ország egyetlen elvárásnak sem felel meg jelenleg.
A mostani interjú során Marta Kos egy személyes történetet is megosztott arról, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte vele, hogy szeretné megnyitni az összes csatlakozási klasztert. Az uniós biztos erről így számolt be:
„Elmesélek egy történetet. Amikor Ukrajnában voltam az első munkanapomon, december 1-jén, Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta nekem, hogy szeretné megnyitni az összes klasztert. Én nem közvetlenül, hanem mondjuk úgy, diplomáciai úton, megpróbáltam elmondani neki, hogy ez lehetetlen, mert túl gyors lenne, és nem tudnánk megcsinálni. Most ki kell javítanom magam, mert ti, ukránok elképesztő munkát végeztek, így ősszel készen állunk majd az összes klaszter megnyitására.”
Hozzátette: „Az első klaszter megnyitása ellen már most sincs objektív érv.”
Szóba került Magyarország vétója is, amellyel kapcsolatban Marta Kos arra utalt, hogy az EU megpróbálja kijátszani hazánk ellenvetését. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság álláspontja egyértelmű, és bár elvileg a 27 tagállam konszenzusára lenne szükség, korábban is sikerült megoldást találni a hasonló helyzetekre.
Amikor a riporter azt kérdezte, hogy a jövő évi magyar választások előtt születhet-e ilyen megoldás, Marta Kos határozottan válaszolta, hogy igen.
A bővítési biztos példaként említette Észak-Macedóniát is, amely 2005-ben kapott tagjelölti státuszt, és ha Ukrajnának is hasonlóan hosszú várakozási idővel kellene számolnia, akkor legkorábban 2045-ben válhatna uniós taggá. Ugyanakkor Kos megnyugtatta az ukránokat, hogy ettől nem kell tartaniuk. Hangsúlyozta továbbá, hogy több mint ezren dolgoznak Brüsszelben azon, hogy Ukrajna mielőbb az EU teljes jogú tagjává váljon, mivel – elmondása szerint –
ez az Európai Unió egyik legfontosabb prioritása.
Ezt támasztja alá Ursula von der Leyen korábbi nyilatkozata is, aki Kijevben arról beszélt, hogy Ukrajna akár már 2030-ig csatlakozhat a közösséghez.
Marta Kos a csatlakozási tárgyalások megkezdését már a 2025-ös lengyel elnökség alatt reálisnak tartja, miközben a Nyugat-Balkán országai továbbra is lassú előrehaladással küzdenek.
Az interjúban az is elhangzott, hogy az EU-tagállamok a háború kitörése óta összesen 160 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, és Brüsszel célja, hogy az idei évben és a következő években is az ukrán külső finanszírozási szükségletek legalább 80 százalékát fedezze.
