A Civilek Podcast legújabb epizódjában Bíró Zoltán irodalomtörténész, a rendszerváltás utáni első kormányt megalakító MDF egykori ügyvezető elnöke osztotta meg gondolatait a rendszerváltozás tanulságairól, a politikai függetlenség határairól és a mai kormányzat törekvéseiről. A beszélgetésben szó esett Orbán Viktor politikai útkereséséről, a demokrácia természetes korlátairól, valamint arról is, miért látja ma is érvényesnek a ’90-es években megkezdett folyamatokat.

Bíró Zoltán az irodalomtudomány kandidátusa, egykori főiskolai tanár, folyóirat-főszerkesztő és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár alapító főigazgatója annak ellenére politikusi pályáját tartja életműve legfontosabb területének, hogy mára belátta: a nemzeti függetlenség kivívása szinte lehetetlen. Úgy véli,

„a politika az egy nagyon szigorú kényszerpálya. Aki a politikában tartósan ott marad, az bedarálódik.”

A jelenlegi, immár negyedik ciklusát járó orbáni politika egy harmadik út lehet, de az Európai Unióval való rendszeres konfrontálódás miatt az eredmények szerinte csak lassan jönnek. Nagyra becsüli a jelenlegi kormányfő, Orbán Viktor ez irányú erőfeszítéseit, de tényként fogalmazza meg, hogy a keleti, adminisztratív hatalmi fogságból kiszabadulva a nyugati pénzvilág béklyójába keveredtünk. Szerinte azt éljük meg,

„hogyan lehet a globális hatalom játszmái között kígyózni, anélkül, hogy minket agyonnyomna, ezt kísérletezik ki, mely kísérletnek még nincs vége.”

A magyar történelemből Bocskait, Báthoryt hozta fel példaként, akik szintén hasonlóan csinálták, ide vissza lehet nyúlni. A Fidesz ráérzett ennek a lényegére.

Mindig az adott helyzethez képest kell használni az eszközöket, de ehhez tudni kell, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Ha ez megvan, akkor el lehet érni eredményeket

– osztotta meg véleményét, de szerinte építkezni csak úgy lehet, ha összejön egy nagy tábor. A közösségi média és influenszerek által befolyásolt társadalomban ez nagyon nehéz, utóbbi időszakban még romlott is a helyzet, ezért Bíró Zoltán úgy gondolja, a Fidesz a következő választást csak néhány százalékkal nyerheti meg.

„Sok értékes dolgot hoznak létre Orbánék, de egy-két területen, főleg a kultúra területén még vannak tennivalók. Határozottabb irányításra lenne szükség. Ezen a területen a demokrácia melletti elkötelezettség, hagyni, hogy menjenek a maguk útján a dolgok, nem biztos, hogy mindig jó. Ennél olykor határozottabban, keményebben kellene intézkedni. Hiába éri az a kritika a magyar kormányt, hogy nem egyeztet széles társadalmi körben döntéshozatal előtt, ez nem igaz.” Bíró szerint a nyugati uniós országok gyakorlata ennél sokkal rosszabb. Arról van szó, hogy

nem lehet mindent megvitatni az egész társadalommal. Ez lehetetlen. Meg kell találni azt a középutat, ami kielégíti nagyjából ezeket az igényeket. De csak nagyjából. És ott húzza meg a határvonalat, ahol meg kell húzni. Ez nem egyszerű dolog.

A szocializmust követő rendszerváltást határozottan kijelenti, hogy nem csinálták jól, nagy bénaság lett úrrá az MDF-en. Elhitték, hogy Antall József megjelenik és majd mindent jól fog csinálni. Szerinte nem így kellett volna eleve belekezdeni.

A legnagyobb hiba, hogy a számonkérés, a tisztogatás elmaradt.

A kezdeti botladozáson, hibákon túljutva viszont úgy gondolja, egyenesben van a rendszerváltozás ma Magyarországon, nem kell megváltoztatni. Az ellenzék mindig azzal próbálja etetni a népet, hogy rendszerváltozás kell, de nem hiszi, hogy fogékony lenne ez a nép erre.

„Ha mégis, akkor ők lesznek, majd a legcsalódottabbak.”

– zárta a beszélgetést Bíró Zoltán.

A beszélgetést itt lehet megnézni:

Fotó: Görgényi Levente / Civilek.info