A húsvétra felkészítő negyvennapos nagyböjt idén február 18-án veszi kezdetét, hamvazószerda napján. A IV. századra általánossá vált böjti időszak gyakorlata a történelem során a mainál jóval szigorúbb volt. A katolikus egyház ma arra kéri a híveket, hogy a nagyböjtöt ne pusztán étkezési szabályokként értelmezzék, hanem a lelki elmélyülés és a húsvétra való tudatos felkészülés idejeként éljék meg.
A húsvétra felkészítő idei negyvennapos nagyböjt február 18-án, hamvazószerdán kezdődik – hívja fel a figyelmet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvét megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnap az Úr feltámadásának ünnepe, az egyház nem tekinti böjti napnak, ezért
a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt.
Hamvazószerdától húsvét vasárnapig így a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.
Szigorúbb volt a nagyböjt
A XI. századig a hívek késő délutánig semmit sem ettek, és a böjti napokon húst, tejterméket, tojást egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre továbbra is szigorú böjtöt ír elő. A 18 és 60 év közötti hívek ezeken a napokon lehetőleg csak egyszer étkezhetnek, és még kétszer vehetnek magukhoz kisebb mennyiségű ételt.
Magyarországon ez a gyakorlat abban a formában honosodott meg, hogy háromszor lehet étkezni, de csak egyszer szabad jóllakni.
Hamvazószerdán, nagypénteken, valamint a nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri a 14 év feletti híveket, hogy tartózkodjanak a hús fogyasztásától.
A görögkatolikus egyházban a nagyböjti időszak már hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik.
A húsételtől való tartózkodás önmagában nem tekinthető a böjt lényegének. Az ókori és középkori ember számára a hús sokszor ünnepi, ritka ételnek számított, ezért az erről való lemondás valódi önmegtagadást fejezett ki. A modern ember számára így a böjt kérdése személyes mérlegelést kíván: mi az az érték vagy szokás az életében, amelyhez ragaszkodik, és amelyről Isten előtti alázatának jeleként kész lemondani?
A nagyböjt tehát nem pusztán étkezési szabályok időszaka, hanem a lelki elmélyülés és a húsvétra való tudatos felkészülés lehetősége.
Címlapkép: depositphotos.com