„Hogyha már a testem nem bírja, akkor majd visz a lelkem” – a Szent Jakab-zarándokút szakasza Tihanyból indul, és a Magas-Bakonyon át a lébényi templomig vezet. Hét nap a magyar Caminón – online filmpremier zarándokok belső utazásáról látható egy film a Mandineren. Hétnapnyi csend – éppen elég ahhoz, hogy arra figyeljünk, ami igazán fontos.
Feltűnően megnövekedett az érdeklődés a zarándok- és a búcsújáróhelyek iránt – mondhatni, a zarándokutak reneszánszukat élik. Korunk ingeráradata, az okoseszközök miatti állandó készenlét, a mindent elborító fehér zaj ellehetetleníti a befelé figyelést. A zarándoklat lényege éppen az, hogy kizárjuk ezeket a civilizációs ingereket. A nagyhét, a húsvéti ünnepkör misztériuma arra is figyelmeztet: talán nagyobb szüksége van az emberiségnek a belső csendre, a belső utazásra most, mint valaha. Ezt az igényt erősíti Úton – Hét nap a magyar Caminón című dokumentumfilm is.
Ahhoz, hogy történjen velünk valami, el kell indulni – vallják a film alkotói. „Aki pedig elindul egy ilyen úton, szinte mindig cipel valamilyen lelki terhet magával. Hiszen kinek nincs terhe, nem igaz? A zarándoklat olyan, mint egy nagytakarítás a gondolatainkban vagy a kapcsolatainkban. Lehetőség arra, hogy az ember újrapriorizálja a dolgait, és végiggondolja, mi az, ami igazán fontos az életében” – mondja Bálint-Halas Dominika, a film egyik megálmodója és producere.
A magyarországi Szent Jakab-zarándokút bencés kolostorokat összekötő ága, a százhetven kilométer hosszú Camino Benedictus a tihanyi apátságtól indul, és a Magas-Bakonyon át a lenyűgözően szép, román kori lébényi templomig vezet, amely egyébként a régi korok zarándokútjainak is fontos állomása volt. Az út Magyarország mesébe illő tájain vezet keresztül: át a Tihanyi-félszigeten, a Bakonyon, majd a Kisalföldön és a Hanságon. S közben olyan látnivalókat érint, mint a tihanyi őslevendulás, a vászolyi Szent Jakab-forrás, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, a bakonybéli bencés monostor, a pannonhalmi bencés főapátság vagy Győr belvárosa. A Szent Jakab-út Lébényből továbbvezet Mosonmagyaróvár, Rajka, majd Pozsony felé, és az ausztriai Wolfsthalban becsatlakozik az egész Európán átívelő Camino de Santiago zarándokútba. Így tulajdonképpen semmi akadálya nincs annak,
hogy Budapestről vagy Tihanyból akár egészen Santiagóig elgyalogolhasson, akit a szíve Szent Jakab útjára hív.
„A film egyrészt azért született, mert amikor beütött a karantén, ráébredtünk, végre lenne időnk elmenni egy ilyen útra. Az ember életében manapság a legnagyobb luxus az idő, erre pedig igenis rá kell szánni az időt. Egy hét, harminc nap – attól függ, hová megy az ember. Nehéz ma megszabadulni a kötöttségektől ilyen hosszú időre – magyarázza Dominika. – Másrészt ezek a magyar tájak még tudják azt az élményt nyújtani, amit mondjuk az ismertebb, látogatottabb szakaszok már kevésbé. Azt a fajta magányt, egyedüllétet, amit például a spanyolországi szakaszon már nehezebben tud megtapasztalni az ember, hiszen lépten-nyomon zarándokokba és szuvenírboltokba botlik. A magyar szakasznak megvan az az elképesztő bája, hogy itt az ember könnyebben elérheti azt, amiért elindult, nem zavarják külső tényezők.”
„Amikor először hallottam a projektről, be kell, hogy valljam, nem igazán tudtam, hogy az El Camino Magyarországon is végighalad, méghozzá a Balaton-felvidéken. Szerettem volna felfedezni ezt az utat, s mindazokat a titkokat és szépségeket, amiket rejt. Inspiráltak a hozzá fűződő történelmi hagyományok és a zarándoklat mondanivalója, helye a mai világban –
a természethez való visszatérés és az elmélyedés”
– mondja Bögi Máté, a film rendezője. „Szerintem az embereknek mindig megvolt a vágya, hogy kicsit elszakadjanak a mindennapoktól. Néha csupán nehéz elindulni, megszoktuk a kényelmet, a rutint; de talán most így, a pandémia után jobban ráeszméltünk, melyek azok az értékek, amik igazán fontosak, s motiváltabbak vagyunk.”
Forrás, teljes cikk és videó: Mandiner.hu
Kiemelt kép: BudaMount Film