Rossz a vadászok megítélése, pedig a hiedelmekkel ellentétben ők a legnagyobb természet- és állatvédők.
Az emberek többsége, ha meghallja a vadászat szót, a szegény állatok szívtelen elejtésére asszociál, ami bár valóban a vadászat része, de csak az egyik pontja. A vadászok ugyanis nem csak lelövik, hanem figyelik, etetik, gondozzák is ezeket az állatokat, de a populációt is szabályozzák természetes ellenség hiányában.
A vadászatnak ugyanakkor Magyarországon hatalmas kultúrája van és rengetegen kíváncsiak rá.
Hogy miről is szól a vadászat igazából, mit kell tenni, hogy valaki jó vadásszá váljon és hogyan lehet pozitívabbá tenni a puskacső másik oldalán állókat is, egy kerekasztal-beszélgetés során fejtegette a Pesti Srácok a WB Shooting Center tulajdonosaival és vezetőjével, akik maguk is vadászok.
A finom vadételekhez viszont a jó borok illenek, de hogy a két mesterség hogyan kapcsolódik, és a kulináris élményen túl, mit ad számunkra a jó étel és a minőségi bor, azt Héczei Imrétől, az Ordo Vini Venatorum Vadász Borrend elnökétől, nagymesterétől tudta meg a portál.
Héczei Imre a szervezet elnöke elmondta, hogy az egész világon egyedülálló ez az általuk alapított borrend, ugyanis egy személyben két tevékenység űzése nem jellemző. Több mint húsz évvel ezelőtt alakultak meg és egy baráti társaságot alkotnak. Céljuk pedig a vadászat és borászat mások által ismeretlen, de misztikusnak tartott világának a megismertetése, amit – úgy vélik – sikerült elérniük. A vadászatot sokan az öléssel párosítják, holott a vadászat ennél jóval komplexebb dolog, a vadgazdálkodásnak egy végrehajtása – jegyzi meg Héczei.
A vadgazdálkodást pedig nem véletlenül tanítják az egyetemeken.
„Én úgy érzem, hogy az emberek, akik a vadászattal kapcsolatban bármilyen nyilatkozatot tesznek, jobban tennék ha utánanéznének a dolgoknak és rájönnének, hogy a vadgazdálkodás, amit mi művelünk az ugyanolyan, mint az állattartás, csak sokkal kiterjedtebb, hiszen nagyobb területen műveljük, ahol az állatok, akik a későbbiek folyamán terítékre kerülnek, boldogan élnek. Ellenben a nyolc négyzetméteren tartott 16 sertéssel, akiket aztán elvisznek egy vágóhídra” – mondta.
Héczei azt javasolja a természetvédőknek, hogy menjenek el egyszer egy vágóhídra és garantáltan vegetáriánusok lesznek rövid időn belül.
A vadászat tehát nem csak egy öncélú gyilkolászás – emelte ki a nagymester. Kicsit visszatérve a vadászat és a borászat összefüggéséhez elmondta, hogy a vadászatok után a régi időkben nagy lakomákat tartottak, amelynek elengedhetetlen velejárója volt a jó bor. Ezt akarják ők is újra összekapcsolni a borrendjük segítségével.
Ahhoz, hogy valaki vadász legyen, nagyon komoly feltételeknek kell megfelelnie
– ezt már Weigl Árpád, a Budakeszin található WB Shooting Center egyik tulajdonosa mondta, aki maga is régóta vadászik. A feltételek közé tartozik, a nagykorúság és a büntetlen előélet, valamint a magyarországi állandó lakcím. Továbbá vadászvizsgát kell tenni, amihez egy sokrétű tananyagot kell elsajátítani, de kell fegyverismereti és pszichológiai vizsga, valamit ki kell váltani a vadászjegyet és tárolási helyet is kell biztosítani a fegyvereknek, amit a hatóság ellenőriz. Ezt követően ad engedélyt a rendőrség, hogy a vadász fegyvert vásárolhasson.
Nyitrai Péter, a létesítmény vezetője pedig megjegyezte, hogy a lőtér azért is jó, mert itt azok is gyakorolhatnak, akiknek nincsen engedélyük, viszont sokféle fegyver áll rendelkezésre. A WB Shooting Center pedig Magyarországon egyedülálló módon hozott létre egy lőmozit, ahol különböző, kivetített, mozgó állatokra lehet lőni.
Ez olyan helyzetet teremt, mintha az ember egy vaddisznóvadászaton lenne – mondta a lőtér vezetője. Barla Szabó Attila, a lőtér másik tulajdonosa ugyanakkor hozzáteszi, hogy elsősorban az emberen múlik, hogy el tudja-e ejteni azt a vadat, teljesen mindegy, hogy egy 100 ezer forintos vagy egy több millió forintos puskával lő valaki, teljesen mindegy, hogy közepes kaliberrel vagy egy nagy kaliberű fegyverrel teszi, ha tudja, hogy hova kell lőni akkor az állatot szenvedésmentesen tudja lelőni.
A pontos lövés miatt tehát fontos, hogy a vadászok is időnként betérjenek a lőtérre és ne az állatokon gyakoroljanak.
Weigl elmondta tovább, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vadászat, ugyanis a kilencvenes években körülbelül 45 ezer vadász volt Magyarországon, most ez a szám olyan 75 ezer körül mozog. Ennek egyik oka az is, hogy régen sokkal nehezebb volt vadásztársasági taggá válni és fegyverhez jutni. Most viszont, ha valaki érez magában affinitást és megvan hozzá a háttere, akkor gyorsan hozzá tud jutni a vadászterülethez és a szükséges engedélyekhez is.
Az emberek fejében a vadászat ugyanakkor még mindig egy céltalan gyilkolászásként él, ugyanakkor az emberek előszeretettel fogyasszák a vadhúsokat, ha már az asztalon van. A lőtér tulajdonosa szerint a vadászat pejoratív megítélése azért van, mert nagyon rossz a médiájuk.
„A magyar vadászati kultúra Európában nagyon híres, ezért is szeretnek hozzánk jönni külföldi vadászok. Megszerettetni az emberekkel az én véleményem szerint egyféleképpen lehet, ha óvodás kortól gyakorlatilag a gyerekek már nem a Vukon nőnek föl, amiben csúnya a vadász és lelövi szegény kis Vukot és nem a Bambin, ahol szerencsétlen őzet – ami egyébként szarvas – üldözik és ölik a vadászok” – mondta.
A vadászok az állat kilövését követően egy rituálét is végrehajtanak, egyfajta végtisztességet adva az állatnak.
Sebtöretet adnak az elejtett vadnak, ami azt jelenti, hogy gallyakkal eltakarják a lövés helyét, és az utolsó falatot az állat szájába helyezik. A vadász pedig, aki lelőtte az állatot, a kalapja mellé szintén töretet kap. Majd kürtös hívnak, mivel minden magyar vadfajnak megvan a maga szignálja. Így fejezik ki a tiszteletüket az állat felé.
A legnagyobb természet-és állatvédők a vadászok – jegyzi meg Weigl hozzátéve, hogy sajnos, az a tévhit a vadászokról, hogy félrészegen kimennek az erődbe és mindent lelőnek, ami keresztbe áll van, hogy egymást is, mert ennek van hírértéke.
Azok a természetvédők viszont, akik a kanapéból osztják az igét, soha nem mennek ki például árvízkor menteni szerencsétlen bajba jutott vadakat, a vadászok viszont ezt megteszik. A vadak ugyanakkor károkat is okoznak, akár a kertekben, akár a közutakon. Utóbbi esetében is a vadásztársaságok fizetik ki a kár tíz százalékát.
Héczei Imre közbeszúrja, hogy a vadászok főként figyelik az állatokat, nézik, hogy milyen bajuk van, milyen kondíciójuk. Csúcsragadózók hiányában a vadászok próbálják szabályozni a vadeltartó képességét egy területnek. A betegségekre is figyelniük kell, mert a sertéspestis például a vaddisznóra ugyanúgy hat, mint a házisertésre, viszont a vaddisznó nagyobb területen tudja azt terjeszteni. A vadászok munkájának következtében Magyarországon nem terjedt ez a betegség annyira el.
A Vadászati és Természeti Világkiállítás viszont annak ellenére hozott hatalmas sikert, hogy sokan elítélően beszélnek a vadászatról.
Weigl Árpád szerint ez azért volt, mert az emberek mindemellett kíváncsiak is. Nyitrai Péter, a lőtér vezetője szerint viszont azért, mert a kiállítás a vadászat egész ívét megmutatta. A vadászat szerinte a szabadidő kulturális eltöltése, bár tagadhatatlan, hogy a végén egy állat életét kioltják. Ám ezt az egészet egy irdatlan hosszú folyamat előzi meg.
Aki ezt normálisan csinálja, akkor annak van egy nagyon nagy íve, aminek egyetlen egy rész az, hogy kioltjuk egy állat életét – hangsúlyozta Nyitrai.
Borítókép: A vadászatnak Magyarországon hatalmas kultúrája van
Forrás: pixabay.com
