A hétfői Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pártok és a média további átláthatósága érdekében egy szabályozásról beszélt, amelyet az Igazságügyi Minisztériumban fognak kidolgozni.
A Mandiner információi szerint ugyanakkor
a Szuverenitásvédelmi Hivatalban már hetek óta dolgoznak egy olyan átfogó javaslatcsomagon, amely a politikai nyomásgyakorló szervezeteknek és a médiának is nagyobb transzparenciát írna elő, hogy kiderüljön, kik és milyen szándékok mentén pénzelik ezen entitásokat külföldről.
Ennek érdekében – mint azt a Mandiner Szuverenitásvédelmi Hivatalnál dolgozó forrása megerősítette – az együttműködést megtagadó szervezetek komoly intézkedésekre számíthatnának. Ennél több részletet azonban a forrás egyelőre nem árult el.
Ez azért is lehet fontos, mert az együttműködés megtagadására máris van példa. A Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt hetekben vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország ellen, mely megtagadta az együttműködést a hivatallal és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Korábban a politikai nyomásgyakorló szervezeteknek érkező külföldi pénzek kérdése a Nézőpont Intézet június végén bemutatott elemzésében is előkerült. Az intézet ugyanis kutatásai során meglepő adatokra bukkant arra vonatkozóan, hogy milyen összegekkel támogatják az ellenzéki médiumokat külföldről.
Boros Bánk Levente, az intézet politikai elemzési igazgatója akkor arról számolt be,
hogy a kétmilliárd forintot is meghaladhatja évente az ellenzéki, kormánykritikus médiumokhoz érkező külföldi támogatások mértéke.
Példaként említette a Partizán YouTube-csatornáját, amely 572 millió kapott külföldről tavaly, a Nyugat.hu kiadója pedig 87 milliós támogatásban részesült, többek között az Európai Uniótól. A 444 kiadójához 2023-ban külföldről 150 millió érkezett. Sok kiadó azonban nem adott le beszámolót, ezért nem lehet megismerni az erre vonatkozó adatokat.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valamilyen formában foglalkozik egy ideje a témával. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke a Nézőpont konferenciáján beszélt arról, hogy a rejtett érdekek feltárása céljából a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ez lesz az első javaslatcsomagja.
A nemrég felállított szervezetnek a szuverenitásvédelmi törvény értelmében a feladatai közé tartozik, hogy javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre, továbbá javaslatot tehet a nemzeti szuverenitást érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására.
A hivatal egyébként nemrég az Átlátszóval szemben is vizsgálatot indított, miután a portál a honlapján közzétett beszámolói alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelynek éves költségvetésében a külföldi támogatások aránya jelentős.
Fotó: Novák Katalin Facebook-oldala
