Az Európai Számvevőszék súlyos megállapításokat tett a koronavírus utáni gazdasági helyreállítást célzó uniós támogatásokról. A jelentés szerint Brüsszel közel 650 milliárd eurót osztott szét tagállamai között – anélkül, hogy pontosan tudná, ki kapta a pénzt, mire költötték és hogy egyáltalán hozott-e bármilyen eredményt.

2020-ban Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia – a „takarékos négyek” – már előre figyelmeztettek: a feltétel nélküli támogatások kockázatosak, és a gazdasági segítségnyújtást szigorú reformkövetelményekhez kell kötni. Akkoriban sokan bírálták őket önző hozzáállásukért, és hiányolták a szolidaritást, írja az osztrák Exxpress.

A számvevőszék mostani jelentése alapján úgy tűnik, jól látták előre a problémákat.

A Helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (ARF) volt a legnagyobb támogatási program az unió történetében, összesen 723 milliárd euróval. Ebből eddig körülbelül 650 milliárdot már odaígértek a tagállamoknak.

A számvevőszék szerint azonban az alap súlyos hibákkal működik.

Hiányzik a valódi teljesítményalapú elszámolás: nem a konkrét eredmények vagy elvégzett munkák után fizet az EU, hanem elegendő egy közbenső cél „kipipálása” – például egy törvényjavaslat benyújtása. A projektköltségeket nem követik nyomon: az EU nem gyűjt adatokat a valódi költségekről, így lehetetlen megállapítani, hogy a pénzt hatékonyan költötték-e el. Előre fizetnek, visszakövetelni alig lehet: több ország már azelőtt megkapja a támogatást, hogy a projektek valóban elindultak volna. Ha azok később meghiúsulnak, a pénz akkor is maradhat – kivéve, ha egyértelmű csalás bizonyítható.

A helyreállítási alap nagy részét piaci hitelfelvételből finanszírozták. A visszafizetés 2058-ig húzódik, miközben az emelkedő kamatok jelentősen növelik a teljes költséget. A számvevőszék szerint 2026-ra akár megduplázódhatnak a finanszírozási kiadások. A terhet végső soron az európai adófizetők viselik.

Ráadásul Ursula von der Leyen személyes felelőssége is felmerülhet abban a bírósági ügyben, amelyet a New York Times indított, miután az Európai Bizottság megtagadta a Pfizer-vezérrel folytatott sms-váltás nyilvánosságra hozatalát. Abban az ügyben a bizottság elnökének üzenetváltása során született meg az a több milliárd eurós vakcinaszerződés, amelynek részletei a mai napig homályban maradtak.

A történtek duplán kínosak Von der Leyen számára, hiszen ő maga írta alá az EU történetének legnagyobb volumenű vakcinaszerződését, aki egyúttal az Európai Unió jogszabályainak betartatásáért is felelős. Ha a bíróság elmarasztalja, az nemcsak őt, de az egész bizottság tekintélyét is megkérdőjelezi.

Emily O’Reilly, az európai ombudsman már korábban is bírálta Ursula von der Leyen hozzáállását. Szerinte az átláthatóság romlott Von der Leyen vezetése alatt, és a titkolózás politikai okokból vált rendszeressé.

Forrás: Magyar Nemzet
Címlapkép: X/@vonderleyen